JANUÁR - BOLDOGASSZONY HAVA - TÉLHÓ - FERGETEG HAVA
A tőzsgyökeres itáliai isten, Janus után nyerte nevét, akit a szerencsés kezdet isteneként tiszteltek. A hívők újévkor kalácsot tettek Janus oltárára, e napon kerültek minden veszekedést s kölcsönösen jót kívántak egymásnak. Csak Kr. e. 153-tól kezdve lett január az év kezdete, azelőtt a tizenegyedik hónapnak számított. E hónapban a Nap a Vízöntő jegyébe lép.
Január 1.
 ÚJÉV
 SZŰZ MÁRIA, ISTEN ANYJA
 PETŐFI SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1823
 A BÉKE VILÁGNAPJA
 A BUDAPEST-BÉCS KÖZÖTTI TÁVBESZÉLŐ VONAL ÁTADÁSA - 1891
 A HUNGAROCAMION NEMZETKÖZI AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT MEGALAKULÁSA - 1966
 AZ ELSŐ MAGYAR NYELVŰ TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT, A TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNY MEGJELENÉSE - 1817
 A RUSZKABÁNYAI VASKOHÓ ÜZEMBE HELYEZÉSE - 1867
 A BUDAPESTI BAL PARTI KÖRVASÚT MEGNYITÁSA - 1892
 A FŐVÁROSI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉLETBE LÉPÉSE - 1894
 A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK MEGALAPÍTÁSA - 1975
 A BUDAPESTI HELYI ÉRDEKŰ VASUTAK RT MŰKÖDÉSÉNEK MEGKEZDÉSE - 1890
 OKOLICSÁNYI FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1894
 ALBERT FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1811
 ORTVAY RUDOLF SZÜLETÉSNAPJA - 1885
 PASQUICH JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1754
Január 2.
 JÉZUS NEVENAPJA
 SZENT SZANISZLÓ
 NAGY SZENT VAZUL ÉS NAZIANZI SZENT GERGELY
 DECSY SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA - 1742
 KORBULY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1893
Január 3.
 SZENT GENOVÉVA
 NEMES NAGY ÁGNES SZÜLETÉSNAPJA - 1922
 A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSASÁG MEGALAPÍTÁSA - 1848
 AZ ELSŐ MAGASLÉGKÖR-KUTATÓ BALLON FELBOCSÁTÁSA - 1913
 LAÁB GÁSPÁR SZÜLETÉSNAPJA - 1747
Január 4.
 BEER FRIGYES VILMOS SZÜLETÉSNAPJA - 1691
 SÜMEGHY JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1892
 LENGYEL BÉLA SZÜLETÉSNAPJA - 1844
 BENKŐ FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1745
 CHYZER KORNÉL SZÜLETÉSNAPJA - 1836
 APÁTHY ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1863
Január 5.
 OSZLOPOS SZENT SIMEON
 IFJ. LÓCZY LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1891
 SZARVASY IMRE SZÜLETÉSNAPJA - 1872
 ALEXITS GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA - 1899
Január 6.
 VÍZKERESZT
január - Vízkereszttől hamvazószerdáig FARSANG 
A SZENT KORONA HAZAÉRKEZÉSE
január 6-13. közé eső vasárnapon
 A TORDAI ORSZÁGGYŰLÉS EMLÉKE
 PETZVAL JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1807
 ENDRESZ GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA - 1893
Január 7.
 VARGA ELEMÉR SZÜLETÉSNAPJA - 1921
 HORVÁTH LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1921
 HORVÁTH JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1891
 KOCH ANTAL SZÜLETÉSNAPJA - 1843
Január 8.
 SZENT ERHARD
 KORDA DEZSŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1864
 SZILAS A. PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1921
 FÉNYI GYULA SZÜLETÉSNAPJA - 1845
 MAGYARY-KOSSA GYULA SZÜLETÉSNAPJA - 1865
 BODOR ANTAL SZÜLETÉSNAPJA - 1875
Január 9.
 KNAPP OSZKÁR SZÜLETÉSNAPJA - 1892
 BRÓZIK KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1849
 JUNGFER GYULA SZÜLETÉSNAPJA - 1841
Január 10.
 A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK MEGALAPÍTÁSA - 1973
 MAGYAR GÁBOR SZÜLETÉSNAPJA - 1842
 GRUZL FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1897
 MAGYARI ENDRE SZÜLETÉSNAPJA - 1900
 OLÁH MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA - 1493
 TÖRLEY JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1858
Január 11.
 MAGYARORSZÁG LEGELSŐ TAKARÉKPÉNZTÁRA MŰKÖDÉSÉNEK MEGKEZDÉSE - 1840
 PRINZ GYULA SZÜLETÉSNAPJA - 1882
 AUJESZKY ALADÁR SZÜLETÉSNAPJA - 1869
 JEDLIK ÁNYOS ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1800
Január - Vízkereszt utáni vasárnap URUNK MEGKERESZTELÉSE
január 12.
 MOLNÁR FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1878
 FÁY DÁVID SZÜLETÉSNAPJA - 1721
 ARENSTEIN JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1816
 ÚJHELYI IMRE SZÜLETÉSNAPJA - 1866
 Január 13.
 HOLLÁN ERNŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1824
 STEINSCHNEIDER LILLY SZÜLETÉSNAPJA - 1891
 WASS SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA - 1814
 Január 14.
 SZENT HILÁRIUS
 SZENT FÉLIX
Január 15.
 REMETE SZENT PÁL
 MÁRTONFI JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1746
 HERBICH FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1821
Január 16.
 SZENT MARCELLUS
 MIKSZÁTH KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1847
Január 17.
 REMETE SZENT ANTAL
 ALPÁR IGNÁC SZÜLETÉSNAPJA - 1855
Január 18.
 ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT
 SZENT PIROSKA
 ÁRPÁD-HÁZI SZENT EIRÉNÉ/PIROSKA
 PEST FELSZABADULÁSA - MEGSZÁLLÁSA 1945
Január 19.
 MÉSZÖLY MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA - 1921 - EMLÉKNAP
 NAGYVÁTHY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1755
 KAZINCZY GÁBOR SZÜLETÉSNAPJA - 1889
 SZTOCZEK JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1819
 FRIESENHOF GERGELY SZÜLETÉSNAPJA - 1840
 Január 20.
 ESZTERGOMI BOLDOG ÖZSÉB
 SZENT SEBESTYÉN
 SZENT FÁBIÁN
 SZENT MACARIUS
 EÖTVÖS LORÁND AKADÉMIAI ELŐTERJESZTÉSE A SÚLYOS ÉS TEHETETLEN TÖMEG ARÁNYOSSÁGÁRA VONATKOZÓ VIZSGÁLATI EREDMÉNYEIVEL KAPCSOLATBAN - 1890
 KONKOLY-THEGE MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA - 1842
 SZÁM GÉZA SZÜLETÉSNAPJA - 1866
 SZEGŐ GÁBOR SZÜLETÉSNAPJA - 1895
 VAJDA PÉTER SZÜLETÉSNAPJA - 1808
Január 21.
 SZENT ÁGNES
 MADÁCH IMRE SZÜLETÉSNAPJA - 1823
 Január 21/22.
 VÍZÖNTŐ HAVA
Január 22.
 SZENT VINCE
 BOLDOG BATTHYÁNY-STRATTMANN LÁSZLÓ
 A MAGYAR KULTÚRA NAPJA - A HIMNUSZ SZÜLETÉSNAPJA
 CSONKA JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1852
 RIESZ FRIGYES SZÜLETÉSNAPJA - 1880
Január 23.
 ALAMIZSNÁS SZENT JÁNOS
 MÁRIA ELJEGYZÉSE (MENYEGZŐJE)
 POLÁNYI, JOHN CHARLES SZÜLETÉSNAPJA - 1930; KÉMIAI NOBEL-DÍJ: 1986
 VALERO JAKAB SZÜLETÉSNAPJA - 1725
 MAURER GYULA SZÜLETÉSNAPJA - 1872
 KEMPELEN FARKAS SZÜLETÉSNAPJA - 1734
 LAJTA BÉLA SZÜLETÉSNAPJA - 1873
Január 24.
 SZALÉZI SZENT FERENC
 BECKER ÁDÁM SZÜLETÉSNAPJA - 1874
Január 25.
 SZENT PÁL APOSTOL MEGTÉRÉSE - �PÁLFORDULÓ�
 KRUSPÉR ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1818
 DEBRECZENI MÁRTON SZÜLETÉSNAPJA - 1802
Január 26.
 SZENT PAULA
 NEMZETKÖZI VÁMNAP
 TANGL FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1866
Január 27.
 A HOLOCAUST NEMZETKÖZI EMLÉKNAPJA
 ASCHNER LIPÓT SZÜLETÉSNAPJA - 1872
 LUPPIS JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1813
 Január 28.
 AQUINÓI SZENT TAMÁS
 ANTOLIK KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1843
Január 29.
 GEGŐ JÓZSEF ADOLF SZÜLETÉSNAPJA - 1746
Január 30.
 A LEPRA ELLENI HARC VILÁGNAPJA
 A BUDAI VIGADÓ MEGNYITÁSA - 1900
 BATTHYÁNY IGNÁC SZÜLETÉSNAPJA - 1741
 BILKEI PAP LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1894
 GÖRGEY ARTÚR SZÜLETÉSNAPJA - 1818
 SÁVOLY PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1893
Január 31.
 BOSCO SZENT JÁNOS

FEBRUÁR - BÖJTELŐ HAVA - TÉLUTÓ - JÉGBONTÓ HAVA
Nevét a régi latin Februus istentől nyerte , kinek tiszteletére e hó 15-én tartották a dies februatust, az élőkre nézve tisztító, a halottakra nézve pedig engesztelő ünnepségeket; amikor is a Palatinus papjai februummal (szíjjal) verdesték a férjes asszonyokat, mert hitük szerint ez áldást hozott a házasságra. A február eredetileg hiányzott a régi tízhónapos római évből; Numa Pompilius függesztette hozzá. A Nap a Halak jegyébe lép. 
 február - Vízkereszttől hamvazószerdáig FARSANG  
 Február 1.
 SZENT BRIGITTA
 A KÖZTÁRSASÁG NAPJA
 A TISZA ÉLŐVILÁGÁNAK EMLÉKNAPJA
 A CIVILEK NAPJA MAGYARORSZÁGON
 SZÉCHENYI ISTVÁN �KÖZLEKEDÉSRÜL� CÍMŰ MUNKÁJÁNAK (1848) BEMUTATÁSA AZ ORSZÁGGYŰLÉSEN
 A HANSÁG-CSATORNA ÉPÍTÉSÉNEK MEGKEZDÉSE - 1894
 AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATÁNAK MEGJELENÉSE - 1874
 ÁRKAY ALADÁR SZÜLETÉSNAPJA - 1868
 HAJÓS ALFRÉD SZÜLETÉSNAPJA - 1878
Február 2.
 URUNK BEMUTATÁSA - GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY
 A SZERZETESEK VILÁGNAPJA
 A VIZES ÉLŐHELYEK NAPJA
 PASZLAVSZKY JÓSZEF SZÜLETÉSNAPJA - 1846
 LÁNCZOS KORNÉL SZÜLETÉSNAPJA - 1893
Február 3.  
3.- március 12. Balázsjárás, Gergelyjárás  
 SZENT BALÁZS
 CSÓKÁS FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1824
 FOERK ERNŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1868
 GALAMB JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1881
 KITAIBEL PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1757
Február 4.
 SZENT VERONIKA
 RÁKELLENES VILÁGNAP
 A MAGYAR TECHNIKAI EGYESÜLET MEGALAKULÁSA - 1866
 ÉHIK GYULA SZÜLETÉSNAPJA - 1891
 PETSCHACHER GUSZTÁV SZÜLETÉSNAPJA - 1844
 Farsang három utolsó vasárnapja BÖJTELŐ
 HÚSHAGYÓ KEDD - A FARSANGI IDŐ ZÁRÓ NAPJA
 HAMVAZÓSZERDA - A NAGYBÖJTI IDŐ KEZDETE
 KÖVÉRCSÜTÖRTÖK
 Hamvazószerdától húsvétig NAGYBÖJT
Február 5.
 SZENT ÁGOTA
 SZATALA ÖDÖN SZÜLETÉSNAPJA - 1889
 ANDRÁSSY GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA - 1797
Február 6.
 SZENT DOROTTYA
 MIKI SZENT PÁL ÉS VÉRTANÚTÁRSAI
 A MAGYAR RÁDIÓTECHNIKAI FEGYVERNEM NAPJA
 BAY ZOLTÁN SIKERES HOLD-RADAR KÍSÉRLETE - 1946
 PROSZT JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1892
 FRIVALDSZKY IMRE SZÜLETÉSNAPJA - 1799
 MILLER ALBERT SZÜLETÉSNAPJA - 1818
Február 7.
 A MAGYAR FÖLDTANI TÁRSULAT HIDROLÓGIAI SZAKOSZTÁLYÁNAK MEGALAKULÁSA - 1917
 FARKASDY ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1923
Február 8.
 KORACH MÓR SZÜLETÉSNAPJA - 1888
 VARGA JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1891
Február 9.
 SZENT APOLLÓNIA
 A II. MAGYAR HADSEREG PUSZTULÁSÁNAK EMLÉKNAPJA - �A VORONYEZSI KATASZTRÓFA� - 1943
 BITTERA GYULA SZÜLETÉSNAPJA - 1893
 BOLYAI FARKAS SZÜLETÉSNAPJA - 1775
 FEJÉR LIPÓT SZÜLETÉSNAPJA - 1880
 JÁRMAY GUSZTÁV SZÜLETÉSNAPJA - 1816
 KABDEBO GYULA SZÜLETÉSNAPJA - 1874
Február 10.
 SZENT SKOLASZTIKA
 BATTHYÁNY LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1807
 BERNÁTSKY JENŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1873
 CSIZMADIA ERNŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1924
 TŐRY KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1891
Február 11.
 A BETEGEK VILÁGNAPJA
 SZILÁRD LEÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1898
 HABERLE KÁROLY KONSTANTIN KERESZTÉLY SZÜLETÉSNAPJA - 1764
Február 12.
 NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS AZ ADRIA KŐOLAJVEZETÉK MEGÉPÍTÉSÉRŐL - 1974
 BESZÉDES JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1787
 EGYED LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1914
 WINDISCH RICHÁRD SZÜLETÉSNAPJA - 1872
Február 13.
 BUDAPEST FELSZABADULÁSÁNAK NAPJA - 1945
 BRASSAI SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA - 1800
 WEINEK LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1848
 QUITTNER ZSIGMOND SZÜLETÉSNAPJA - 1859
 TÖRÖK AURÉL SZÜLETÉSNAPJA - 1842
 DOMONY MÓRIC SZÜLETÉSNAPJA - 1872
Február 14.
 SZENT BÁLINT - �VALENTIN NAP�
 SZENT CIRILL ÉS METÓD
 AZ EPILEPSZIA VILÁGNAPJA
 A BENYOVSZKY MÓRIC ALAPÍTOTTA MADAGASZKÁRI LOUISBUORG VÁROS ÉPÍTÉSÉNEK MEGKEZDÉSE - 1774
 A BŐS-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐ TERVÉNEK MAGYAR KORMÁNY ÁLTALI ELFOGADÁSA - 1974
 PAPP SIMON SZÜLETÉSNAPJA - 1886
 MITTERPACHER JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1739
Február 15.
 A NAGYVÁSÁRCSARNOK ÉS NÉGY TOVÁBBI FIÓKCSARNOK MEGNYITÁSA BUDAPESTEN - 1897
 BUCHBÖCK GUSZTÁV SZÜLETÉSNAPJA - 1869
 MARKÓ DEZSŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1896
Február 16.
 SZENT JULIANNA
 AZ ORSZÁGOS VÍZÉPÍTÉSI IGAZGATÓSÁG MEGALAKULÁSA - 1899
 JABLONOWSKI JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1863
 PATAKI SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA - 1765
 PILTER PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1919
Február 17.
 PÉTER RÓZSA SZÜLETÉSNAPJA - 1905
Február 18.
 JÓKAI MÓR SZÜLETÉSNAPJA - 1825
 ÁRKOS FRIGYES SZÜLETÉSNAPJA - 1897
Február 19.
 ZSUZSANNA NAPJA
 HUDACSEK JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1865
 LAKITS FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1859
 SAXLEHNER ANDRÁS SZÜLETÉSNAPJA - 1815
 SZILÁGYI SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA - 1719
Február 20.
 MUNKÁCSY MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA - 1844
 A SELMECBÁNYAI BÁNYÁSZATI ÉS ERDÉSZETI AKADÉMIA SOPRONBA HELYEZÉSE - 1919
 FESZL FRIGYES SZÜLETÉSNAPJA - 1821
 SCHMIDT FERDINÁND JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1791
 STORNO FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1821
Február 21.
 NEMZETKÖZI ANYANYELVI NAP
Február 21/22.
 HALAK HAVA
Február 22.
 SZENT PÉTER APOSTOL SZÉKFOGLALÁSA - ÜSZÖGÖS SZENT PÉTER
 A BŰNCSELEKMÉNYEK ÁLDOZATAINAK NAPJA
 MATHIÁSZ JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1838
Február 23.
 HOMOR ISTVÁN RÖNTGENKÍSÉRLETE SZEGEDEN - 1896
 FALLER GUSZTÁV SZÜLETÉSNAPJA -1892
 GEBHARDT XAVÉR FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1791
Február 24.
 SZENT MÁTYÁS APOSTOL
 JÁSZAI MARI SZÜLETÉSNAPJA - 1850
 HANKÓCZY JENŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1879
 BOBULA JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1871
február utolsó vasárnapja
 AZ IDEGENVEZETŐK NAPJA
Február 25.
 A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJA
 Opera Bál
 KÉPESSY JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1818
 GRASTYÁN ENDRE SZÜLETÉSNAPJA - 1924
 KELÉNYI BÉLA OTTÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1897
 SZALAY MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA - 1924
Február 26.
 BÁLDY BÁLINT SZÜLETÉSNAPJA - 1896
 SIGMOND ELEK SZÜLETÉSNAPJA - 1873
Február 27.
 BOLDOG BÁTHORY LÁSZLÓ
 A CÉHRENDSZER FELSZÁMOLÁSA MAGYARORSZÁGON (1872:VIII.TC.) - 1872
 HULLAY JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1921
 KARCH ALAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1869
Február 28.
 A KALEVALA NAPJA
 A KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSIPARI FŐISKOLA MEGALAKULÁSA - 1969
 JANKÓ SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1866
 KÖRMENDY NÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1894
 IZSÁK IMRE SZÜLETÉSNAPJA - 1929
február PURIM

MÁRCIUS - BÖJTMÁS HAVA - TAVASZELŐ - KIKELET HAVA
Julius Caesar óta az évnek harmadik hónapja, azelőtt az első volt. Marsnak szentelték s róla nevezték el. Vele kezdődik a tavasz. Nálunk az 1848-i ifjúság tette emlékezetessé 15-ik napját a híres 12 ponttal és a Talpra magyarral. A Nap a Kos jegyébe és az egyenlítőbe lép, amivel egyidejűleg áll be a tavaszi napéjegyenlőség is (20-22 között). Farsang három utolsó vasárnapja BÖJTELŐ HÚSHAGYÓ KEDD - A FARSANGI IDŐ ZÁRÓ NAPJA
HAMVAZÓSZERDA - A NAGYBÖJTI IDŐ KEZDETE KÖVÉRCSÜTÖRTÖK Hamvazószerdától húsvétig NAGYBÖJT
Március 1.
A NUKLEÁRIS FEGYVEREK ELLENI HARC VILÁGNAPJA
A POLGÁRI VÉDELEM VILÁGNAPJA
A RENDSZERES AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS ELINDULÁSA BUDAPESTEN - 1915
A KATASZTERI KÖZLÖNY, AZ ELSŐ MAGYAR FÖLDMÉRÉSI FOLYÓIRAT MEGJELENÉSE NAGYVÁRADON - 1892
A TISZA VÖLGYE ÁRVÍZ-ELŐREJELZÉSI RENDSZERÉNEK ÉLETBE LÉPÉSE - 1892
A MAGYARORSZÁGI TÉGLAGYÁRTÁST SZABÁLYOZÓ RENDELET MEGJELENÉSE - 1919
A TERMELÉS MEGINDULÁSA A VÁCI KODAK-GYÁRBAN, A FORTE ELŐDJÉBEN - 1922
REITTER FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1813
MARÓTI GÉZA SZÜLETÉSNAPJA - 1875
BARÁTH ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1924
DOBRÁNYI GÉZA SZÜLETÉSNAPJA - 1921
SIMON NORBERT SZÜLETÉSNAPJA - 1871
VESZPRÉMY DEZSŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1871
Március 2.
 ARANY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1817
 SZENT SZIMPLICIUS PÁPA
 GÁLLIK ISTVÁN DÖMÖTÖR SZÜLETÉSNAPJA - 1866
 PALUGYAY JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1846
 ID. FALLER GUSZTÁV SZÜLETÉSNAPJA - 1816
Március 3.
 A BÉKÉÉRT KÜZDŐ ÍRÓK VILÁGNAPJA
 NOVOBÁTZKY KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1884
 ANDRÁSSY MANÓ GRÓF SZÜLETÉSNAPJA - 1821
 KRENNER JÓZSEF SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1839
Március 4.
 BUDÓ ÁGOSTON SZÜLETÉSNAPJA - 1914
 GERGELY JENŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1896
Március 5.
 MARGÓ TIVADAR SZÜLETÉSNAPJA - 1816
 NEUSCHLOSS SIMON SZÜLETÉSNAPJA - 1821
 AMBROZY-MIGAZZI ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1869
Március 6.
 NEMZETKÖZI ENERGIATAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAP
 BALÁSHÁZY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1797
 KÁROLY IRÉNEUSZ JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1854
 PÁVAI-VAJNA FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1886
 BERDE KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1891
 LŐRINCZY ENDRE SZÜLETÉSNAPJA - 1891
 BÁLINT ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1871
Március 7.
 KOSUTÁNY TAMÁS SZÜLETÉSNAPJA - 1848
 MILLNER TIVADAR SZÜLETÉSNAPJA - 1899
Március 8.
 NEMZETKÖZI NŐNAP
 A BUDAPESTI MÉRNÖKI KAMARA MEGALAKULÁSA - 1924
 PÉCSI ESZTER SZÜLETÉSNAPJA - 1898
 BERDE ÁRON SZÜLETÉSNAPJA - 1819
 MIHÁLYI ZOLTÁN KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1896
 HAVASSY PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1924
Március 9.
 SZŐKEFALVY-NAGY ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1916
Március 10.
 NEGYVEN VÉRTANÚ
 JÁRAY PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1889
 LÉVAI ANDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1897
Március 11.
Március 12.
 NAGY SZENT GERGELY
 JÁVORKA SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1883
 KŐSZEGHI-MÁRTONY KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1783
Március 13.
 HAGGENMACHER KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1835
Március 14.
 NEMZETKÖZI PÍ NAP
 NEMZETKÖZI AKCIÓNAP A GÁTAK ELLEN, A FOLYÓK, A VÍZ ÉS AZ ÉLET MELLETT
 BABITS VIKTOR SZÜLETÉSNAPJA - 1900
Március 15.
 AZ 1848-49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ÉVFORDULÓJA - A MAGYAR SAJTÓ NAPJA - A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETI ÜNNEPE
 FOGYASZTÓVÉDELMI VILÁGNAP
március második fele
 BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL  
 DALMADY ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1888
 A TELEKZETI KŐNYOMDA MEGALAPÍTÁSA - 1868
Március 16.
Március 17.
 SZENT PATRIK
 ARIMATHIAI JÓZSEF
 LONGINUS, RÓMAI SZÁZADOS
 UTALÓ: TÜRINGIAI BOLDOG GERTRÚD
Március 18.
 A PESTI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MEGALAKULÁSA - 1850
 BORSOS JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1875
 KISS JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1748
Március 19.
 SZENT JÓZSEF
 A CIGÁNYSÁG VILÁGNAPJA
 ÉDER XAVÉR FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1727
 MAREK JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1868
 VÁMBÉRY ÁRMIN SZÜLETÉSNAPJA - 1832
Március 20.
 GESTETNER DÁVID SZÜLETÉSNAPJA - 1854
 március 21.
 NURSIAI SZENT BENEDEK
 A CSILLAGÁSZATI TAVASZ KEZDETE
 KOS HAVA
 KASSÁK LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1887
 A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJA
 A FAJI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLENI NEMZETKÖZI KÜZDELEM NAPJA
 NŐI KALAUZOK ÉS JELZŐŐRÖK ALKALMAZÁSA A BUDAPESTI KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBEN - 1915
 IMRE LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1900
Március 22.
 A VÍZ VILÁGNAPJA
 A MAGYAR FORDÍTÓK ÉS TOLMÁCSOLÓK NAPJA
 SCHRODT ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1888
Március 23.
 METEOROLÓGIAI VILÁGNAP
 Virágvasárnap
 IFJÚSÁGI VILÁGNAP
Március 24.
 GÁBOR ARKANGYAL
 A TUBERKULÓZIS VILÁGNAPJA
 BÉL MÁTYÁS SZÜLETÉSNAPJA - 1684
 HEVENESI GÁBOR SZÜLETÉSNAPJA - 1656
Március 25.
 URUNK MEGTESTESÜLÉSÉNEK HÍRÜLADÁSA - GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY
 SZENT DIZMÁSZ
 BARTÓK BÉLA SZÜLETÉSNAPJA - 1881
 VÁSÁRHELYI PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1795
 Niszán hónap 15-22 napjáig (március vége, április) PÉSZACH
 VIRÁGVASÁRNAP
 NAGYHÉT
 NAGYCSÜTÖRTÖK
 NAGYPÉNTEK
 NAGYSZOMBAT
 HÚSVÉT
 húsvét másnapja HÚSVÉT HÉTFŐ
 FEHÉRVASÁRNAP
Március 26.
 ERDŐS PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1913
Március 27.
 SZÍNHÁZI VILÁGNAP
 II. RÁKÓCZI FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1676
 KALMÁR LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1905  
 Március 28.  
 Március 29.
 KOSZTOLÁNYI DEZSŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1885
 CSAPODY VERA SZÜLETÉSNAPJA - 1890
 POLLÁK ANTAL SZÜLETÉSNAPJA - 1865
 március utolsó szombatjáról vasárnapra virradó éjszaka
 A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS KEZDETE
Március 30.
 SZENT QUIRINUS (KERÉNY) PETHE FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1763
Március 31.
 SZABÓ LŐRINC SZÜLETÉSNAPJA - 1900 






ÁPRILIS - SZENT GYÖRGY HAVA - TAVASZHÓ - SZELEK HAVA
A latin aperire (megnyitni) szóból származik, mely Ovidius szerint a rügyek, a bimbók és virágok tavaszi nyílásával áll vonatkozásban. Április csalfa és változékony jellegű s ezzel függ össze az elsejei "április bolondja" népszokás, amelyet a francia "poisson d'avril", az angol "April-fool", az olasz "Calandrino", a német pedig "Aprilnarr" néven nevez. A Nap a Bika jegyébe lép. 
VIRÁGVASÁRNAP
 NAGYHÉT
 NAGYCSÜTÖRTÖK
 NAGYPÉNTEK
 NAGYSZOMBAT
 HÚSVÉT
 húsvét másnapja HÚSVÉT HÉTFŐ
 FEHÉRVASÁRNAP
Április 1.
 �BOLOND ÁPRILIS�
 ZSIGMONDY RICHÁRD - 1865; KÉMIAI NOBEL-DÍJ: 1925
 PUSKÁS FERENC (�PUSKÁS ÖCSI�) SZÜLETÉSNAPJA - 1927
Április 2.
 EGYIPTOMI MÁRIA
 ANDERSEN SZÜLETÉSNAPJA - A MESEÍRÁS NAPJA - A GYERMEKKÖNYVEK NEMZETKÖZI NAPJA
 SZAKSZERVEZETI AKCIÓNAP
 EMÁNUEL GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA - 1775
 GÖTZ IRÉN JÚLIA SZÜLETÉSNAPJA - 1889
 Niszán hó 27. napja
 HOLOCAUST EMLÉKNAP
 április első hétvégéje A ROMA KULTÚRA NAPJA MAGYARORSZÁGON
 április eleje
 A II. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZŐDÉSE MAGYARORSZÁGON
Április 3.
Április 4.
 UTALÓ: SZENT AMBRUS
 JUHÁSZ GYULA SZÜLETÉSNAPJA - 1883
 KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1784
 A 0 KILOMÉTERKŐ FELÁLLÍTÁSA A BUDAPESTI CLARK ÁDÁM TÉREN - 1975
 ZIPERNOWSKY KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1853
Április 5.
 FERRERI SZENT VINCE
 ÖRKÉNY ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1912
 SCHMIDT JÁNOS GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA - 1765
Április 6.
 YBL MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA - 1814
Április 7.
 EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGNAP
 KORB FLÓRIS NÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1860
Április 8.
 AZ EMBERSZERETET VILÁGNAPJA
 A ROMÁK VILÁGNAPJA
 KOLTAY PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1896
Április 9.
Április 10.
 NEMZETI RÁKELLENES NAP
 LIPSZKY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1766
 A BUDAPESTI PASTEUR INTÉZET MŰKÖDÉSÉNEK MEGKEZDÉSE - 1890
Április 11.
 JÓZSEF ATTILA SZÜLETÉSNAPJA - 1905; A KÖLTÉSZET NAPJA MAGYARORSZÁGON
 MÁRAI SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1900
 AZ ÁPRILISI TÖRVÉNYEK SZENTESÍTÉSÉNEK NAPJA - 1848
 A PARKINSON-KÓR VILÁGNAPJA
 WEISSMAHR JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1875
 WEISS MANFRÉD SZÜLETÉSNAPJA - 1857
 BAKOS BÉLA SZÜLETÉSNAPJA - 1924
 HARKÁNYI BÉLA SZÜLETÉSNAPJA - 1869
Április 12.
 A MUHI CSATA EMLÉKNAPJA - 1241
 AZ ŰRHAJÓZÁS NAPJA
 A VÍZ ALATTI ROBBANTÁS PUSKÁS TIVADAR-FÉLE MÓDOZATÁNAK SZABADALMAZTATÁSA - 1890
 BUGÁT PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1793
 RÓMER FLÓRIS SZÜLETÉSNAPJA - 1815
Április 13.
 VITÁLIS SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1900
 SCHLICK IGNÁC SZÜLETÉSNAPJA - 1821
Április 14.
 TÓTH ÁRPÁD SZÜLETÉSNAPJA - 1886
 KUNSTAEDTER JAKAB SZÜLETÉSNAPJA - 1843
 CSILLAG PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1896
Április 15.
 REMÉNYI ANTAL SZÜLETÉSNAPJA - 1825
 SÁRKÖZY IMRE SZÜLETÉSNAPJA - 1869
 PAÁL ÁRPÁD SZÜLETÉSNAPJA - 1889
 WINTERL JÓZSEF JAKAB SZÜLETÉSNAPJA - 1739
Április 16.
 MIKOLA SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1871
 SZTRÓKAY KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1907
 EGERVÁRY JENŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1891
 KRÁLIK LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1897
 SZABÓ BÉLA SZÜLETÉSNAPJA - 1896
Április 17.
 LŐRENTHEY IMRE SZÜLETÉSNAPJA - 1867
Április 18.
 NEMZETKÖZI MŰEMLÉKI NAP
 NÉMETH LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1901
 AZ ELSŐ BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR MEGNYITÁSA - 1925
 GYARMATI LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1921
Április 19.
 ZSOLNAY VILMOS SZÜLETÉSNAPJA - 1828
 FELLNER FERDINÁND SZÜLETÉSNAPJA - 1847
 WODETZKY LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1821
 MENTOVICH FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1819
Április 20.
 BELÁK SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1919
 TESSEDIK SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA - 1742
 GYENGŐ LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1841
Április 21.
 LUDVIGH GYULA SZÜLETÉSNAPJA - 1841
 KATONA LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1866
április 21/22.
 BIKA HAVA
Április 22.
 A FÖLD NAPJA
 AZ ÁPOLÓK NAPJA MAGYARORSZÁGON
 BÁRÁNY RÓBERT - 1876; ORVOSI-ÉLETTANI NOBEL-DÍJ: 1914
 ROMWALTER ALFRÉD SZÜLETÉSNAPJA - 1890
Április 23.
 SZENT ADALBERT
 A KÖNYV NAPJA - A SZERZŐI JOGOK NAPJA
 BÖSZÖRMÉNYI JENŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1872
Április 24.
 SZENT GYÖRGY NAPJA
 A RENDŐRSÉG NAPJA MAGYARORSZÁGON
 A KÍSÉRLETI ÁLLATOK VÉDELMÉNEK VILÁGNAPJA
 JÉKELY ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1913
 LOKSA IMRE SZÜLETÉSNAPJA - 1923
 BEKE MANÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1862
 SPIEGEL FRIGYES SZÜLETÉSNAPJA - 1866
Április 25.
 SZENT MÁRK EVANGÉLISTA
 MARKUSOVSZKY LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1815
 GYÖRGYI DÉNES SZÜLETÉSNAPJA - 1886
 RADOS JENŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1895
Április 26.
 SZENT KILIT
 A SZELLEMI TULAJDON VILÁGNAPJA
 SZONTAGH PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1821
Április 27.
 SZENT PEREGRINUS
 A VAKVEZETŐ KUTYÁK VILÁGNAPJA
 AZARY ÁKOS SZÜLETÉSNAPJA - 1850
 IFJ. JANCSÓ MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA - 1903
április utolsó vasárnapja
 A TESTVÉRVÁROSOK VILÁGNAPJA
Április 28.
 SZENT VITÁLIS
 A MUNKAHELYI BALESETEK GYÁSZNAPJA
 TIHANYI KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1897
 HUNYADY JENŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1838
 HELL MIKSA ÉS SAJNOVICS JÁNOS CSILLAGÁSZATI MEGFIGYELÉSEK CÉLJÁBÓL TETT ÉSZAKI EXPEDÍCIÓJA - 1768
Április 29.
 A TÁNCMŰVÉSZET VILÁGNAPJA
 NEMES TIHAMÉR SZÜLETÉSNAPJA - 1895
Április 30.
 SIENAI SZENT KATALIN
 A MÉHEK NAPJA MAGYARORSZÁGON
 THURZÓ JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1437
 MIHÁLY DÉNES HANGOSFILM KÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABADALMÁNAK BEJELENTÉSE - 1918
 DOMÁNY FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1899

 MÁJUS - PÜNKÖSD HAVA - TAVASZUTÓ - ÍGÉRET HAVA
Május 1.
 A MUNKA ÜNNEPE - A MUNKAVÁLLALÓK SZOLIDARITÁSI NAPJA - MUNKÁS SZENT JÓZSEF
 SZENT FÜLÖP ÉS SZENT JAKAB APOSTOLOK
 SZENT VALBURGA (WALPURGIS) APÁCA - "WALPURGIS-ÉJ"
 SZENT ZSIGMOND, BURGUND KIRÁLY
 ZRÍNYI MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA - 1620
 SZERB ANTAL SZÜLETÉSNAPJA - 1901
 AZ URÁNIA NÉPSZERŰ TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT ELSŐ SZÁMÁNAK MEGJELENÉSE - 1900
 GÖRGEY ARTÚR VEGYÉSZETI TANULMÁNYÁNAK BENYÚJTÁSA A PRÁGAI KÁROLY EGYETEMEN - 1848
 ID. BUCHHOLTZ GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA - 1643
 PATSCH FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1919
 FRECSKAY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1841
 LAMBRECHT KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1889
május első vasárnapja
 ANYÁK NAPJA
 A NEVETÉS VILÁGNAPJA
 Anyák napja utáni hétfő AZ ANYA NÉLKÜL NEVELKEDŐ GYERMEKEK NAPJA
 A húsvétot követő 40. nap URUNK MENNYBEMENETELE - ÁLDOZÓCSÜTÖRTÖK
Május 2.
 SZENT ATANÁZ
 A MAGYAR SPORT NAPJA
 DIÓSZEGI VILMOS SZÜLETÉSNAPJA - 1923
 GOLDBERGER LEÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1878
Május 3.
 A SZENTKERESZT MEGTALÁLÁSA
 A NEMZETKÖZI SAJTÓSZABADSÁG NAPJA
 NOPCSA FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1877
 Áldozócsütörtök nyolcadába eső vasárnap VÁRÓVASÁRNAP
Május 4.
 SZENT FLÓRIÁN - A MAGYAR TŰZOLTÓK NAPJA
 UTALÓ: SZENT MÓNIKA
 FALKA SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA - 1766
 STARK LIPÓT SZÜLETÉSNAPJA - 1866
 ZECHMEISTER LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1889
Május 5.
 SZENT GOTTHÁRD
 EURÓPA NAP
 A MOZGÁSSÉRÜLTEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉÉRT
 RADNÓTI MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA - 1909
 LÁZÁR ERVIN SZÜLETÉSNAPJA - 1936
 BALASSA JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1814
 MELCZER TIBOR SZÜLETÉSNAPJA - 1879
 KLEIN GYULA SZÜLETÉSNAPJA - 1844
Május 6.
 OLAJBAN FŐTT SZENT JÁNOS
 A JÁSZOK NAPJA
 SZKALNITZKY ANTAL SZÜLETÉSNAPJA - 1836
 SZABLIK ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1746
Május 7.
 BOLDOG GIZELLA
 UTALÓ: SZENT SZANISZLÓ
 BERZSENYI DÁNIEL SZÜLETÉSNAPJA - 1776
 VAJDA JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1827
 A FÖLDTANI INTÉZET ÉS MÚZEUM ÉPÜLETÉNEK MEGNYITÁSA BUDAPESTEN - 1900
 AZ ÚJJÁÉPÍTETT FERIHEGYI REPÜLŐTÉR FELAVATÁSA BUDAPESTEN - 1950
 PACKH JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1796
május eleje
 AZ ASZTMA VILÁGNAPJA
 BALLAGÁS
Május 8.
 SZENT MIHÁLY FŐANGYAL MEGJELENÉSE
 A NEMZETKÖZI VÖRÖSKERESZT ÉS VÖRÖS FÉLHOLD NAPJA
 MÉSZÁROS KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1894
 A húsvét utáni 50. nap PÜNKÖSD - A SZENTLÉLEK ELJÖVETELE
Május 9.
 A II. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZŐDÉSÉNEK NAPJA EURÓPÁBAN - A GYŐZELEM NAPJA
 EURÓPA NAP - AZ EURÓPAI UNIÓ ÜNNEPE
 BATSÁNYI JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1763
 OTTLIK GÉZA SZÜLETÉSNAPJA - 1912
 MIHÁLTZ ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1897
Május 10.
 SZENT JÓB
 A MENTŐK NAPJA MAGYARORSZÁGON
 PÁPAI-PÁRIZ FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1649
 KAUSER JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1848
 ZAY SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA - 1753
 WESZELSZKY GYULA SZÜLETÉSNAPJA - 1872
Május 11.
 SZENT IZIDOR
 NYILASI JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1922
 KÁRMÁN TÓDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1881
 LAMPICH ÁRPÁD SZÜLETÉSNAPJA - 1898
május 12-14.
 FAGYOSSZENTEK: PONGRÁC, SZERVÁC, BONIFÁC
Május 12.
 AZ ÁPOLÓNŐK NEMZETKÖZI NAPJA
 JERNEY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1800
 SAJNOVICS JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1733
Május 13.
 AZ EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG NEMZETKÖZI NAPJA A BÁNYAIPARBAN
 JENDRASSIK GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA - 1898
 KEMÉNY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1926
 RÓNAY JÁNOS JÁCINT SZÜLETÉSNAPJA - 1814
 NÁDLER HERBERT SZÜLETÉSNAPJA - 1883
Május 14.
 SZENT KORONA ÓKERESZTÉNY VÉRTANÚ
 SZENT PACHOMIUS
 REPÜLŐGÉPES FELSZÁLLÁSOKKAL ÚJRA MEGINDULT A MAGYARORSZÁGI MAGASLÉGKÖRI KUTATÁS - 1925
 ZSIGMONDY VILMOS SZÜLETÉSNAPJA - 1821
Május 15.
 SZENT ZSÓFIA ÉS HÁROM LEÁNYA
 A CSALÁD NEMZETKÖZI NAPJA
 NEMZETKÖZI KLÍMA AKCIÓNAP
 A SZLOVÁKIAI MAGYAROK EMLÉKNAPJA
 AZ ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYSZERETET NAPJA MAGYARORSZÁGON
 CZIMEG JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1823
 HELL JÓZSEF KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1713
 HELL MIKSA SZÜLETÉSNAPJA - 1720
 GÁLÓCSY ÁRPÁD SZÜLETÉSNAPJA - 1864
május második felében
 A SZÜLETÉS HETE
május - Sziván hónap 6. és 7. napja (május közepe - június)
 SÁVUOT
Május 16.
 NEPOMUKI SZENT JÁNOS
 A LELKI ELSŐSEGÉLY-SZOLGÁLATOK VILÁGNAPJA
 CSÁTHY GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA - 1772
Május 17.
 A TÁVKÖZLÉS VILÁGNAPJA
 DSIDA JENŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1907
 BÁRÁNY DEZSŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1871
 OESTERREICHER MANES JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1759
 GELEJI SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1898
 Pünkösd ünnepét követő vasárnap SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAP - �KICSIPÜNKÖSD�
Május 18.
 SZENT VENÁNC, FIATAL RÓMAI VÉRTANÚ
 AJA, JOGI ÜGYEK, ELHÚZÓDÓ POLGÁRI PÖRÖK HAJDANI VÉDŐSZENTJE
 MÚZEUMI VILÁGNAP
 AZ INTERNET VILÁGNAPJA
 A BUDAI SAS-HEGY SZINTVONALAS TÉRKÉPVÁZLATÁNAK ELKÉSZÍTÉSE - 1843
 ID. BÓKAY (BOCK) JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1822
 SCHMIDL ADOLF SZÜLETÉSNAPJA - 1802
 VÁLLAS ANTAL SZÜLETÉSNAPJA - 1809
május harmadik vasárnapja
 A MADARAK ÉS FÁK NAPJA
Május 19.
 SZENT IVÓ, BRETAGNE SZÜLÖTTE
 A TÖMEGTÁJÉKOZTATÁS VILÁGNAPJA
 SCHODITS LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1872
Május 20.
 ORBÁN OTTÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1936
 FRANCÉ REZSŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1874
 SCHWEITZER PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1893
Május 21.
 A KULTURÁLIS FEJLŐDÉS ÉS SOKSZÍNŰSÉG NAPJA
 A MAGYAR HONVÉDELEM NAPJA
 RAKUSZ GYULA SZÜLETÉSNAPJA - 1896
 WINKLER LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1863
 PADÁNYI-GULYÁS JENŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1900
 BREUER MARCELL SZÜLETÉSNAPJA - 1902
 FALLER KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1857
Május 22.
 IKREK HAVA
 A BIOLÓGIAI SOKSZÍNŰSÉG NEMZTKÖZI NAPJA
 OLÁH GYÖRGY - 1927; KÉMIAI NOBEL-DÍJ: 1994
 Pünkösd utáni tizedik nap ÚRNAPJA - AZ OLTÁRISZENTSÉG ÜNNEPE
Május 23.
 BOLDOG APOR VILMOS
 RIPPL-RÓNAI JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA -1861
 STINGL VINCE FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1796
Május 24
 AZ EURÓPAI NEMZETI PARKOK NAPJA
 A BUDAPESTI SZENT RÓKUS KÓRHÁZ MEGNYITÁSA - 1798
 GERŐ LSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1909
Május 25.
 SZENT ORBÁN
 AFRIKA NAP
május 25-vel kezdődően SZOLIDARITÁS HETE A SAJÁT KORMÁNYZÁSSAL NEM RENDELKEZŐ TERÜLETEN ÉLŐKKEL  
 FREUND MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA - 1889
 SZ. KOROKNAY ÉVA SZÜLETÉSNAPJA - 1925
 DIENES VALÉRIA SZÜLETÉSNAPJA - 1879
Május 26.
 VENDL MÁRIA SZÜLETÉSNAPJA - 1890
Május 27.
 BOLDOG TEMESVÁRI PELBÁRT
 MARTON DÉNES SZÜLETÉSNAPJA - 1873
május utolsó vasárnapja
 NEMZETKÖZI GYERMEKNAP
 A MAGYAR HŐSÖK EMLÉKÜNNEPE
május utolsó keddje NEMZETKÖZI TEJNAP
május utolsó szerdája A KIHÍVÁS NAPJA
Május 28.
 VIGH ALBERT SZÜLETÉSNAPJA - 1864
Május 29.
 HARSÁNYI JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1920; KÖZGAZDASÁGI NOBEL-DÍJ: 1994
 CHOLNOKY LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1899
 ARÁNYI LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1812
Május 30.
 A SZENT JOBB MEGTALÁLÁSÁNAK NAPJA
 FABINYI RUDOLF SZÜLETÉSNAPJA - 1849
 IFJ. ENTZ GÉZA SZÜLETÉSNAPJA - 1875
Május 31.
 SZENT PETRONELLA
 A KATOLIKUS TÖMEGTÁJÉKOZTATÁS VILÁGNAPJA
 DOHÁNYMENTES VILÁGNAP
 BÁRÁNY NÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1899
 CHERNEL ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1865
 GOTHARD JENŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1857

JÚNIUS - SZENT IVÁN HAVA - NYÁRELŐ HAVA - NAPISTEN HAVA  
Junó-nak, a Holdistennőnek hónapja, aki a házasság által megszentelt szerelem pártfogója s a családi áldás istenasszonya. Ő védi az asszonyokat, kiket egészséggel és szépséggel ruház föl. A művészetben úgy ábrázolják, mint a házasság harmóniájában kifejlett női szépséget. Kedvenc madara a páva. Júniusban az éjszakai féltekén leghosszabbak a napok s a Nap a Rák jegyébe lép. 
 A húsvét utáni 50. nap PÜNKÖSD - A SZENTLÉLEK ELJÖVETELE
 Pünkösd ünnepét követő vasárnap SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAP - �KICSIPÜNKÖSD�
 Pünkösd utáni tizedik nap ÚRNAPJA - AZ OLTÁRISZENTSÉG ÜNNEPE
 Úrnapja nyolcadát követő péntek JÉZUS SZENT SZÍVE
 június első keddje A SZENVEDÉLYEK NAPJA
 június első szombatja A LAKÁSKULTÚRA NAPJA
 június első vasárnapja PEDAGÓGUSNAP
 AZ ÉPÍTŐK NAPJA MAGYARORSZÁGON
június eleje
 ÜNNEPI KÖNYVHÉT
Június 1.
 A TÁTRA LEGMAGASABB CSÚCSÁNAK MEGMÁSZÁSA (FRÖHLICH DÁVID) - 1615
 ZSÁMBOKI JÁNOS (SAMBUCUS) SZÜLETÉSNAPJA - 1531
 BÁTOR BÉLA SZÜLETÉSNAPJA - 1921
Június 2.
 SZENT ERAZMUS
 FREISSLEDER NÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1840
Június 3.
 BÉKÉSY GYÖRGY - 1899; ORVOSI-ÉLETTANI NOBEL-DÍJ: 1961
 SVACHULAY SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1875
 ANTONIO GIOVANNI SCOPOLI (SCOPOLI JÁNOS ANTAL) SZÜLETÉSNAPJA - 1723
 KOZMA LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1884
Június 4.
 TRIANON EMLÉKNAPJA; A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK NAPJA
 AZ ERŐSZAK ÁRTATLAN GYERMEKÁLDOZATAINAK VILÁGNAPJA
Június 5.
 KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP
 GÁBOR DÉNES - 1900; FIZIKAI NOBEL-DÍJ: 1971
 A CHRONICA HUNGARORUM, AZAZ A BUDAI KRÓNIKA KINYOMTATÁSA HESS ANDRÁS BUDAI NYOMDÁJÁBAN - 1473
 HERMAN OTTÓ ÉS LENDL ADOLF ÉSZAK-NORVÉGIAI EXPEDÍCIÓJA - 1888
 GÁBOR DÉNES SZÜLETÉSNAPJA - 1900
 RENNER JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1889
 GOMBÁS PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1909
Június 6.
 BAROSS GÁBOR SZÜLETÉSNAPJA - 1848
 BÁNKI DONÁT SZÜLETÉSNAPJA - 1859
 TIRTS REZSŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1866
Június 7.
 BÖZSÖNY DÉNES SZÜLETÉSNAPJA - 1921
Június 8.
 SZENT MEDÁRD PÜSPÖK
 AZ ÓCEÁNOK VILÁGNAPJA
 CZETZ JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1822
Június 9.
 FARKAS GÉZA SZÜLETÉSNAPJA - 1872
 GOMBOCZ ENDRE SZÜLETÉSNAPJA - 1882
 HUNFALVY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1820
 GÁSPÁR FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1861
Június 10.
 APÁCZAI CSERE JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1625
 HUZELLA TIVADAR SZÜLETÉSNAPJA - 1886
 OLÁH PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1921
 A MAGYAR ÜGYÉSZSÉG NAPJA
Június 11.
 SZENT BARNABÁS APOSTOL
 M. ZEMPLÉN JOLÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1911
 SVAICZER GÁBOR SZÜLETÉSNAPJA - 1784
Június 12.
 A BUDAPESTI TUDOMÁNYEGYETEM ORVOSKARA ÚJ ANATÓMIAI ÉPÜLETÉNEK FELAVATÁSA - 1898
 CSÉCSI JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1689
 MOLNÁR JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1728
Június 13.
 PÁDUAI SZENT ANTAL
 CZIGLER ANTAL SZÜLETÉSNAPJA - 1767
 SKLENÁR JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1884
 LÁNG LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1837
Június 14.
 CHUDY JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1753
 PÉCH ANTAL SZÜLETÉSNAPJA - 1822
 ROTT ANDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1897
Június 15.
 ÁRPÁD-HÁZI BOLDOG JOLÁN
 SZENT VITUS
 BÖCKH HUGÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1874
 FARKAS GÁBOR SZÜLETÉSNAPJA - 1925
 BACSÁK GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA - 1870
 június harmadik vasárnapja APÁK NAPJA
 június közepe VAKÁCIÓ
Június 16.
 A FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG NAPJA
 SZENT KUNIGUNDA
 A SZÉCHENYI GYÓGYFÜRDŐ MEGNYITÁSA - 1913
 ZÁCH FERENC XAVÉR SZÜLETÉSNAPJA - 1754
 KŐRÖSI JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1811
 MATOLCSY MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA - 1869
Június 17.
 AZ ELSIVATAGOSODÁS ÉS KISZÁRADÁS ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJA
 SÜTŐ ANDRÁS SZÜLETÉSNAPJA - 1927
 FRIVALDSZKY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1822
Június 18.
 SZENT MARINA
 MARÓTHI GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA - 1715
 BAUMGARTNER ALAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1865
 KORÁNYI SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1866
 KÖRÖSSY ALBERT KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1869
Június 19.
Június 20.
 A MENEKÜLTEK VILÁGNAPJA
Június 21.
 GONZÁGAI SZENT ALAJOS
 A ZENE ÜNNEPE
 NYÁRI NAPÉJEGYENLŐSÉG, A CSILLAGÁSZATI NYÁR KEZDETE
 LUPPA PÉTER SZÜLETÉSNAPJA - 1838
 KISS TIBOR SZÜLETÉSNAPJA - 1899
 SZELE TIBOR SZÜLETÉSNAPJA - 1918
 Június 22/23. RÁK HAVA
 június a nyári napfordulóhoz legközelebb eső vasárnap
 A NAP NAPJA
Június 22.
 SZENT ÁKOS
 WEÖRES SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1913
 BODOR PÉTER SZÜLETÉSNAPJA - 1788
 DUKA TIVADAR SZÜLETÉSNAPJA - 1825
 TORDAY EMIL SZÜLETÉSNAPJA - 1875
 DULOVITS JENŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1903
Június 23.
 OLIMPIAI NAP
Június 24.
 KERESZTELŐ SZENT JÁNOS SZÜLETÉSE - �SZENT IVÁN ÉJ�
 BENKŐ FERENC MINERALÓGUS KINEVEZÉSE A NAGYENYEDI KOLLÉGIUMBA - 1790
 VÁZSONYI JENŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1864
 BAKTAY ERVIN SZÜLETÉSNAPJA - 1890
 június -Szent Iván napja közelében
 A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA
Június 25.
 KARINTHY FRIGYES SZÜLETÉSNAPJA -1887; A KARINTHY-GYŰRŰ ÁTADÁSÁNAK NAPJA
 BARLANGOK NAPJA
 FEJÉRVÁRY GÉZA GYULA SZÜLETÉSNAPJA - 1894
Június 26.
 SZENT JÁNOS ÉS SZENT PÁL
 A KÁBÍTÓSZERREL VALÓ VISSZAÉLÉS ÉS AZ ILLEGÁLIS KERESKEDELEM ELLENI HARC NAPJA
 A KÍNZÁS ÁLDOZATAI TÁMOGATÁSÁNAK VILÁGNAPJA
 A KÖZALKALMAZOTTAK NAPJA
 HERMAN OTTÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1835
Június 27.
 ÁRPÁD-HÁZI SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY
 A HATÁRŐRSÉG NAPJA MAGYARORSZÁGON
 A CUKORBETEGEK VILÁGNAPJA
 UTALÓ: NAGY SZENT LEÓ PÁPA
Június 28.
 SZENT IRÉNEUSZ
 TITTEL PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1784
 SABATHIEL RICHÁRD SZÜLETÉSNAPJA - 1875
 GERLÓCZY GEDEON SZÜLETÉSNAPJA - 1895
Június 29.
 SZENT PÉTER ÉS SZENT PÁL APOSTOLOK - �PÉTER-PÁL�
 NEMZETKÖZI DUNA-NAP
 SZILY KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1838
 GIERGL KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1860
 június utolsó hétvégéje A MAGYAR SZABADSÁG NAPJA - BUDAPESTI BÚCSÚ
 június második fele (hétvége) A HÍD ÜNNEPE (LÁNCHÍD)
Június 30.  
SZOVJET CSAPATOK KIVONULÁSA HAZÁNKBÓL 
 A KERESZTÉNY VÉRTANÚK EMLÉKNAPJA
 HUSZÁR MÁTYÁS A KÖRÖS-VIDÉK VÍZRAJZI VISZONYAIRÓL SZÓLÓ ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTEKEZÉSÉNEK BEFEJEZÉSE - 1823
 BERTALAN LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1838

JÚLIUS - SZENT JAKAB HAVA - NYÁRHÓ - ÁLDÁS HAVA
Eredeti neve quintilis, minthogy a márciussal kezdődő régi római kalendáriumban az ötödik hónap volt. Csak Julius Caesar óta, épp az ő neve tiszteletére lett július; a hatalmas imperátor születési hónapja. Caesart leszúrta Brutus, birodalmának alapköveit szétdúlta az idő, de emlékét évezredeken át megőrizte a július neve. E hónapban már a nappalok fogynak; a Nap az Oroszlán jegyébe lép.
július első szombatja A SZÖVETKEZETEK NEMZETKÖZI NAPJA
Július 1.
 ÉPÍTÉSZETI VILÁGNAP
 SEMMELWEIS IGNÁC SZÜLETÉSNAPJA - 1818 - A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY NAPJA
 A KÖZTISZTVISELŐK NAPJA MAGYARORSZÁGON
 AZ ELSŐ ORSZÁGOS ÁLLATORVOS KINEVEZÉSE (PEST) - 1838
 MÜLLER FERENC JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1740
 (BÖLÖNI) MIKÓ BÉLA SZÜLETÉSNAPJA - 1843
 JENDRASSIK ALFRÉD SZÜLETÉSNAPJA - 1866
Július 2.
 SZŰZ MÁRIA LÁTOGATÁSA ERZSÉBETNÉL - SARLÓS BOLDOGASSZONY
 MÓRICZ ZSIGMOND SZÜLETÉSNAPJA - 1879
 A SPORTÚJSÁGÍRÓK NAPJA
 FONÓ ALBERT SZÜLETÉSNAPJA - 1881
 LACZKÓ ALADÁR SZÜLETÉSNAPJA - 1892
Július 3.
 UTALÓ: SZENT (�HITETLEN�) TAMÁS APOSTOL
Július 4.
 SZENT ULRIK
 KOVÁTS MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA - 1768
 HOLENDA BARNABÁS SZÜLETÉSNAPJA - 1896
Július 5.
 CSONTVÁRY KOSZTKA TIVADAR SZÜLETÉSNAPJA - 1853
 KVASSAY JENŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1850
 ZICHY JENŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1837
Július 6.
 UTALÓ: SZENT KILIÁN
 BUZÁGH ALADÁR SZÜLETÉSNAPJA - 1895
Július 7.
 LÉNÁRD FÜLÖP SZÜLETÉSNAPJA - 1862; FIZIKAI NOBEL-DÍJ: 1905
 AZ ALGYŐI KŐOLAJ- ÉS FÖLDGÁZMEZŐ FELFEDEZÉSE: OLAJKITÖRÉS TÁPÉN - 1965
 ANGSTER JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1834
 MIHÁLY DÉNES SZÜLETÉSNAPJA - 1894
Július 8.
 SZENT KILIÁN
 KOL ERZSÉBET SZÜLETÉSNAPJA - 1897
Július 9.
 MAKÓ PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1723
Július 10.
 PETÉNYI SALAMON JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1799
 KANDÓ KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1869
Július 11.
 NURSIAI SZENT BENEDEK, EURÓPA VÉDŐSZENTJE
 DÁNIEL PRÓFÉTA
 NÉPESEDÉSI VILÁGNAP
 ARANY DÁNIEL SZÜLETÉSNAPJA - 1863
 CSÁNK ROTTMANN ELEMÉR SZÜLETÉSNAPJA - 1897
 július második vasárnapja VASUTAS NAP
Július 12.
 A TIZENNÉGY SEGÍTŐSZENT
 SÁNTHA KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1903
 KAÁN KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1867
Július 13.
 SZENT HENRIK
 UTALÓ: ANTIOCHIAI SZENT MARGIT
 KAESZ GYULA SZÜLETÉSNAPJA - 1897
Július 14.
 LELLISZI SZENT KAMILL
 HÜLTL HÜMÉR SZÜLETÉSNAPJA - 1868
Július 15.
 UTALÓ: SZENT HENRIK
 SZENT BONAVENTURA
 APOSTOLOK OSZLÁSA
 A MAGYAR-AMERIKAI OLAJIPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (MAORT) MEGALAPÍTÁSA - 1938
 JÁKY JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1893
 GYARMATHI SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA - 1751
Július 16.
 KÁRMELHEGYI BOLDOGASSZONY
 FODOR JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1843
Július 17.
 SZENT ELEK
 ZOBORHEGYI SZENT ZOERARD-ANDRÁS ÉS ZOBORHEGYI SZENT BENEDEK
 FÜST MILÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1888
 NAGY LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1925
 WARTHA VINCE SZÜLETÉSNAPJA - 1844
Július 18.
 ÁRPÁD-HÁZI SZENT HEDVIG
 UTALÓ: LELLISZI SZENT KAMILL
 CIGÁNY SZOLIDARITÁSI NAP
 KÁROLY ÁRPÁD SZÜLETÉSNAPJA - 1924
 ROTTER LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1901
Július 19.
 CZIGLER GYŐZŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1850
 JÁNSZKY BÉLA SZÜLETÉSNAPJA - 1884
Július 20.
 ANTIOCHIAI SZENT MARGIT
 SZENT ILLÉS PRÓFÉTA
 SZENT KÜMMERNIS
 NÁRAY-SZABÓ ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1899
 GROFCSIK JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1890
Július 21.
 SZENT PRAXEDIS
 SCHLATTNER JENŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1896
 július harmadik vasárnapja POLGÁRŐR NAP MAGYARORSZÁGON
Július 22.
 SZENT MÁRIA MAGDOLNA
 A NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL EMLÉKNAPJA - 1456
 MARTINOVICS IGNÁC SZÜLETÉSNAPJA - 1755
 Július 22/23.
 OROSZLÁN HAVA
Július 23.
 SZENT APOLLINARIS
 CHOLNOKY JENŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1870
 WITTMANN VIKTOR SZÜLETÉSNAPJA - 1889
Július 24.
 ÁRPÁD-HÁZI SZENT KINGA
 SZENT KRISZTINA
 GIRÓKUTI FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1816
 BAY ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1900
Július 25.
 SZENT JAKAB
 SZENT KRISTÓF
 FELLNER JAKAB SZÜLETÉSNAPJA - 1722
 SZILVAY KORNÉL SZÜLETÉSNAPJA - 1890
Július 26.
 SZENT ANNA ÉS SZENT JOÁKIM
 BÉKESSY JENŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1874
 DIÓSZEGHY DÁNIEL SZÜLETÉSNAPJA - 1900
Július 27.
 HÉT SZENT ALVÓ
 SZAKÁTSY GYULA SZÜLETÉSNAPJA - 1897
 EÖTVÖS LORÁND SZÜLETÉSNAPJA - 1848
Július 28.
 SZENT PANTALEON
Július 29.
 SZENT MÁRTA, MÁRIA ÉS LÁZÁR, AZ ÚR VENDÉGLÁTÓI
 BORBÁS VINCE SZÜLETÉSNAPJA - 1844
 KADICS OTTOKÁR SZÜLETÉSNAPJA - 1876
Július 30.
 ABDON-SZENNEN ÓKERESZTÉNY VÉRTANÚK
Július 31.
 A SEGESVÁRI ÜTKÖZET NAPJA, PETŐFI SÁNDOR HALÁLA - 1849
 LOYOLAI SZENT IGNÁC
 GORJANC IGNÁC SZÜLETÉSNAPJA - 1924
 július Áv hónap 9. napja TISA BEÁV

AUGUSZTUS - KISASSZONY HAVA - NYÁRUTÓ - ÚJ KENYÉR HAVA
A régi római naptárban az év hatodik hónapja -sextilis- melyet azonban Octavianus Augustus császár a tanács által a maga nevére neveztetett. A név augeo igére emlékeztet s jelentése: az ország gyarapítója. A későbbi római császárok is viselték e címet, sőt néha nejeiket is megajándékozták vele (Augusta). E hónapot a kánikula havának tartják és a Nap a Szűz jegyébe lép.
Augusztus 1.
 VASAS SZENT PÉTER
 LUG NAPJA
 AZ ANYATEJES TÁPLÁLÁS VILÁGNAPJA
 HEVESY GYÖRGY - 1885; KÉMIAI NOBEL-DÍJ: 1943
 A FORINT BEVEZETÉSÉNEK NAPJA
Augusztus 2.
 SZENT ISTVÁN PÁPA
 PORCIUNKULA
 A CIGÁNY HOLOKAUSZT EMLÉKNAPJA
 VARGA BÁLINT SZÜLETÉSNAPJA - 1891
 BALOGH JOLÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1900
Augusztus 3.
 RÓTH MÁRTON SZÜLETÉSNAPJA - 1841
 GEDEON TIHAMÉR SZÜLETÉSNAPJA - 1898
Augusztus 4.
 UTALÓ: SZENT DOMONKOS
 SZTRÓKAY ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1869
 FROMMER RUDOLF SZÜLETÉSNAPJA - 1868
Augusztus 5.
 SZŰZ MÁRIA RÓMAI FŐTEMPLOMA - HAVAS BOLDOGASSZONY
 SZENT OSZVALD
 JÓNÁS DÁVID SZÜLETÉSNAPJA - 1871
Augusztus 6.
 URUNK SZÍNEVÁLTOZÁSA
 A NUKLEÁRIS FEGYVEREK BETILTÁSÁÉRT FOLYÓ HARC VILÁGNAPJA
 CSIBY LŐRINC SZÜLETÉSNAPJA - 1849
 HELLER ÁGOST SZÜLETÉSNAPJA - 1843
Augusztus 7.
 SZENT DONÁT
 BELLA ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1940
 KONDOR GUSZTÁV SZÜLETÉSNAPJA - 1825
Augusztus 8.
 SZENT DOMONKOS
 KÖLCSEY FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1790
Augusztus 9.
 SZENT EMIGDIUS
 A VILÁG BENNSZÜLÖTTEINEK NEMZETKÖZI NAPJA
 VÍGH GYULA SZÜLETÉSNAPJA - 1889
 BARDÓCZ LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1832
Augusztus 10.
 SZENT LŐRINC
 BANOVITS KAJETÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1841
 ID. BODOLA LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1825
Augusztus 11.
 ASSISI SZENT KLÁRA
 MEGHAL HUNYADI JÁNOS, �A HADAK VILLÁMA�
 BLÁTHY OTTÓ TITUSZ SZÜLETÉSNAPJA - 1860
 NEOGRÁDY SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1894
Augusztus 12.
 UTALÓ: ASSISI SZENT KLÁRA
 NEMZETKÖZI IFJÚSÁGI NAP
 MÓRIK JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1924
Augusztus 13.
 SZENT RADEGUNDIS
 A VILÁGOSI FEGYVERLETÉTEL NAPJA - 1849
 A BALKEZESEK VILÁGNAPJA
 HÉRICS TÓTH JENŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1872
 WESZPRÉMI ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1723
Augusztus 14.
 ÜRMÖSSY LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1892
MÁRTIKA ÉS SANYIKA EGYBEKELÉSE A TORDAI HASADÉKBAN - 2007
Augusztus 15.
 NAGYBOLDOGASSZONY - SZŰZ MÁRIA MENNYBEVÉTELE
 A REPÜLŐSÖK NAPJA
 ANDRASOVSZKY JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1889
 FARBAKY ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1837
Augusztus 16.
 SZENT RÓKUS
 SZENT JOACHIM
 KOCH SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1896
 TÁTRAY ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1893
Augusztus 17.
 FESZTY ADOLF SZÜLETÉSNAPJA - 1846
 BENDEFY LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1904
Augusztus 18.
 SZENT ILONA
 EURÓPA NAP MAGYARORSZÁGON
 TAKÁCS JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1921
 TURÁN PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1910
Augusztus 19.
 SZENT BERNÁT
 GYÖRKI JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1891
 MÁNDY GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA - 1913
Augusztus 20.
 SZENT ISTVÁN KIRÁLY - AZ ALKOTMÁNYOSSÁG, JOGÁLLAMISÁG NAPJA - AZ ÚJ KENYÉR ÜNNEPE
 GRUBY DÁVID SZÜLETÉSNAPJA - 1810
Augusztus 21.
 BRUST DÁVID SZÜLETÉSNAPJA - 1846
 FORRÓ MAGDOLNA SZÜLETÉSNAPJA - 1904
Augusztus 22.
 A PESTI MAGYAR SZÍNHÁZ, A KÉSŐBBI NEMZETI SZÍNHÁZ MEGNYITÁSÁNAK NAPJA -1837
 BEKE JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1867
 ALMÁSY LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1895
 Augusztus 23.
 A RABSZOLGAKERESKEDELEMRŐL ÉS ANNAK ELTÖRLÉSÉRŐL VALÓ MEGEMLÉKEZÉS NEMZETKÖZI NAPJA
 BRENTÁN KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1694
 MEDGYASZAY ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1877
Augusztus 23/24. SZŰZ HAVA
Augusztus 24.
 SZENT BERTALAN APOSTOL
 RUZITSKA BÉLA SZÜLETÉSNAPJA - 1867
Augusztus 25.
 SZÁVA NÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1921
 FENICHEL SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA - 1868
Augusztus 26.
 JENEY ENDRE SZÜLETÉSNAPJA - 1891
 BALOGH BÉLA SZÜLETÉSNAPJA - 1909
Augusztus 27.
 SZENT MÓNIKA
 LECHNER ÖDÖN SZÜLETÉSNAPJA - 1845
 TERLANDAY EMIL JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1866
Augusztus 28.
 SZENT ÁGOSTON
 BRESZTOVSZKY BÉLA SZÜLETÉSNAPJA - 1872
 LENHOSSÉK MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA - 1863
Augusztus 29.
 KERESZTELŐ SZENT JÁNOS VÉRTANÚSÁGA
 A MOHÁCSI VÉSZ EMLÉKEZETE - 1526
 A MAGYAR FOTOGRÁFIA NAPJA
 BÍRÓ LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1856
 HÁRI PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1869
Augusztus 30.
 SZENCZI MOLNÁR ALBERT SZÜLETÉSNAPJA - 1574
 POLLACK MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA - 1773
Augusztus 31.
 ÉRDI KRAUSZ GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA - 1899
 BESSE JÁNOS KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1765

SZEPTEMBER - SZENT MIHÁLY - ŐSZELŐ - FÖLDANYA HAVA
A régi rómaiak hetedik hónapja, innen neve septem (hét). Nálunk a kilencedik hónap s a munkaszezon (tanítási év) kezdete. Petőfi szeptember végén már az elmúlás hangulatát érezte. Az első őszi harmincnapos hónap, melynek 22-23. napján a Nap a Mérleg  jegyébe s egyúttal az őszi napéjegypontba lép.
 SZÜRET
 A VILÁG ELSŐ NEMZETKÖZI MŰSZAKI-TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁJA ILLETVE EGYESÜLETÉNEK MEGALAKULÁSA - 1786
Szeptember 1.
 SZENT EGYED
 A II. VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSÉNEK EMLÉKNAPJA
 ISKOLAKEZDÉS - TANÉVNYITÓ
 HAJNAL ANTAL SZÜLETÉSNAPJA - 1838
 KÖVESLIGETHY RADÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1862
 KRAUSZ LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1844
 VERESS FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1832
 A PEST-SZOLNOK VASÚTVONAL MEGNYITÁSA - 1847
Szeptember 2.
 HALTENBERGER MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA - 1888
Szeptember 3.
 UTALÓ: NAGY SZENT GERGELY
 SCHULEK ELEMÉR SZÜLETÉSNAPJA - 1893
Szeptember 4.
 SZENT ROZÁLIA
 HORVÁTH ANTAL SZÜLETÉSNAPJA - 1848
 KEREKES JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1924
Szeptember 5.
 KARÁCSONYI LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1900
 KRIPPEL MÓRIC SZÜLETÉSNAPJA - 1867
Szeptember 6.
 HUTYRA FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1860
 BLASKÓ GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA - 1914
 HINTZ GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA - 1874
 AZ ELSŐ ACETILÉNGÁZZAL MŰKÖDŐ KÖZVILÁGÍTÁS ÜZEMBEHELYEZÉSE - 1847
Szeptember 7.
 KASSAI VÉRTANÚK
 A TÖRÖK BUDA EMLÉKNAPJA
 CSEH SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1914
 ZAMARÓCZY JENŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1891
 szeptember első vasárnapja BÁNYÁSZNAP MAGYARORSZÁGON
Szeptember 8.
 SZENT ADORJÁN ÉS TÁRSAI
 SZŰZ MÁRIA SZÜLETÉSE (KISBOLDOGASSZONY) - KISASSZONY NAPJA
 AZ ÍRNI-OLVASNI TUDÁS NEMZETKÖZI NAPJA
 A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS NAPJA
 A FIZIOTERÁPIA VILÁGNAPJA
 KELEMEN FRIGYES SZÜLETÉSNAPJA - 1924
Szeptember 9.
 SAJÓ ELEMÉR SZÜLETÉSNAPJA - 1875
 GUBÁNYI KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1867
Szeptember 10.
 TOLENTINÓI SZENT MIKLÓS
 CSEK JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1916
 KORBÉLY JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1864
 SIKÓ ATTILA SZÜLETÉSNAPJA - 1897
 TELEGDI-RÓTH LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1841
Szeptember 11.
 SZENT PROTHUS ÉS JÁCINT
 TELLYESNICZKY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1864
Szeptember 12.
 SZŰZ MÁRIA SZENT NEVE
 PLATZ FERENC BONIFÁC SZÜLETÉSNAPJA - 1848
 SZTRÓKAY PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1899
Szeptember 13.
 ARANYSZÁJÚ SZENT JÁNOS
 RAUSCH FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1743
 ROLLER MÁTYÁS SZÜLETÉSNAPJA - 1840
Szeptember 14.
 A SZENTKERESZT FÖLMAGASZTALÁSÁNAK ÜNNEPE
 NOTBURGA TIROLI SZOLGÁLÓLÁNY
 A KERESZTÉNY EGYSÉG NAPJA
Szeptember 15.
 A FÁJDALMAS SZŰZ - HÉTFÁJDALMÚ SZŰZANYA
 A MOZDONYVEZETŐK NAPJA
 KOVÁCS GYULA SZÜLETÉSNAPJA - 1815
 SZÉNÁS GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA - 1921
szeptember második vagy harmadik hétvégéje TAKARÍTÁSI VILÁGNAP
szeptember harmadik keddje A BÉKE NEMZETKÖZI NAPJA
Szeptember 16.
 SZENT KORNÉL ÉS SZENT CIPRIÁN
 AZ ÓZONPAJZS MEGŐRZÉSÉNEK NEMZETKÖZI NAPJA
 A HANGZÁSKULTÚRA NAPJA
 SZENT-GYÖRGYI ALBERT - 1893; ORVOSI-ÉLETTANI NOBEL-DÍJ: 1937
 KISS ÁRPÁD SZÜLETÉSNAPJA - 1889
 KOLOS RICHÁRD SZÜLETÉSNAPJA - 1904
Szeptember 17.
 UTALÓ: SZENT LAMBERT
 BOLDOG SALKAHÁZI SÁRA
 PUSKÁS TIVADAR SZÜLETÉSNAPJA - 1844
 KONEK FRIGYES SZÜLETÉSNAPJA - 1867
 SCHLAUCH IMRE SZÜLETÉSNAPJA - 1840
Szeptember 18.
 SZENT LAMBERT
 A ROKKANTAK NAPJA
 STAUB MÓRIC SZÜLETÉSNAPJA - 1842
Szeptember 19.
 KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1802
 VÁNDOR JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1897
Szeptember 20.
 SZENT EUSZTÁK
 A GYERMEKEK VILÁGNAPJA
 BIZTOSÍTÁSI VILÁGNAP
 TAMÁSI ÁRON SZÜLETÉSNAPJA - 1897
 BAUER MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA - 1874
 BENYOVSZKY MÓRIC SZÜLETÉSNAPJA - 1741
 BODROGI TIBOR SZÜLETÉSNAPJA - 1924
 KALLINA MÓR SZÜLETÉSNAPJA - 1844
 SÖPKÉZ SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1866
Szeptember 21.
 SZENT MÁTÉ
 UTALÓ: SZENT MÓRIC
 A MAGYAR DRÁMA NAPJA
 SZÉCHENYI ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1791
 ALZHEIMER VILÁGNAP
 AZ ELSŐ BALATONI GŐZHAJÓ ELINDULÁSA - 1846
Szeptember 22.
 SZENT MÓRIC
 AUTÓMENTES VILÁGNAP
 FALUDY GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA - 1910
 VEDRES ISTVÁN, �SZEGED SZÉCHENYIJE� SZÜLETÉSNAPJA - 1765
szeptember harmadik hétvégéje
 �EURÓPAI ÖRÖKSÉG NAPOK - NYITOTT KAPUK�
Szeptember 23.
 ŐSZI NAPÉJEGYENLŐSÉG
 SZENT TEKLA
 NEMZETKÖZI HULLADÉKGYŰJTŐ NAP
 MÁNDI ANDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1891
 RAFFELSBERGER FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1793
 RICHTER GEDEON SZÜLETÉSNAPJA - 1872
Szeptember 24.
 MÉRLEG HAVA
 SZENT GELLÉRT PÜSPÖK
 A FEHÉR KENDŐ NAPJA
 BERECZKI MÁTÉ, "A HAZAI GYÜMÖLCSÉSZET ATYJA" SZÜLETÉSNAPJA - 1824
 KOVÁCS GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA - 1925
 SCHÖPF-MEREI ÁGOSTON SZÜLETÉSNAPJA - 1804
szeptember utolsó vasárnapja
A SZÍV VILÁGNAPJA
A HALLÁSSÉRÜLTEK VILÁGNAPJA
Szeptember 25.
 FALLER JENŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1894
 SÜSS NÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1848
 TÓTH MIKE MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA - 1838
Szeptember 26.
 SZENT KOZMA ÉS SZENT DAMJÁN
 SZENT JUSZTINA
 A TISZTA HEGYEK NAPJA
 AZ EURÓPAI NYELVEK NAPJA
 HANTKEN MIKSA SZÜLETÉSNAPJA - 1821
 RISZDORFER ÖDÖN SZÜLETÉSNAPJA - 1893
Szeptember 27.
 UTALÓ: SZENT KOZMA ÉS SZENT DAMJÁN
 PÁLI SZENT VINCE
 IDEGENFORGALMI VILÁGNAP
 SAÁGY ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1865
 JÁNOSI MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA - 1701
 KERPELY ANTAL SZÜLETÉSNAPJA - 1866
 MOCSÁRY SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1841
 AZ OLAJIPARI MÚZEUM MEGALAPÍTÁSA - 1967
 AZ OPERAHÁZ MEGNYITÁSA - 1884
 A VASKAPU-SZOROS MEGNYITÁSA - 1896
Szeptember 28.
 SZENT VENCEL
 SZENT FORSEUS PÜSPÖK
 TOMPA MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA - 1817
 ORMÁNDY MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA - 1846
 SCHENZL GUIDÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1823
 TÖRŐ IMRE SZÜLETÉSNAPJA - 1900
Szeptember 29.
 SZENT MIHÁLY, GÁBOR ÉS RAFAEL FŐANGYALOK
 A PÁKOZDI CSATA - 1848
 BÍRÓ LÁSZLÓ JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1899
 CSEH LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1840
 ŐSZI HÁLAADÁS AZ UNITÁRIUS EGYHÁZBAN
szeptember utolsó hetében TENGERÉSZETI VILÁGNAP
Szeptember 30.
 SZENT JEROMOS
 ELIE WIESEL - 1928; BÉKE NOBEL-DÍJ: 1986
 A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK NAPJA MAGYARORSZÁGON
 BENEDEK ELEK SZÜLETÉSNAPJA - 1859; A NÉPMESE NAPJA
 GRÓSZ EMIL SZÜLETÉSNAPJA - 1865
 HUGONNAY VILMA SZÜLETÉSNAPJA - 1847
 MÓRA KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1899
 PFEIFER IGNÁC SZÜLETÉSNAPJA - 1868
szeptember Tisri hónap 1. és 2. napja (szeptember 6. és október 5. között, csak hétfőre, keddre, csütörtökre vagy szombatra eshet)
 ROS HASANA - ZSIDÓ ÚJÉV
szeptember Tisri hónap 10. napja (szeptember 15-től október 10-ig)
 JOM KIPPUR - ENGESZTELÉS NAPJA
szeptember Tisri 15-21 (szeptember 20-tól október közepéig)
 SZUKKOT - SÁTOROS ÜNNEP
szeptember Tisri hónap 22. és 23. napja (szeptember vége-október eleje) Torá
 SMINI ÁCERET ÉS SZIMCHÁT TORÁ szeptember végén - változó dátummal
 
OKTÓBER - MINDSZENT HAVA - ŐSZHÓ - MAGVETŐ HAVA
Nyolcadik hónapot számított a rómaiaknál (octo), nálunk a tizedik hónap. A 6. napján a hősi halált halt aradi vértanúkra emlékezünk. A Nap a Skorpió jegyébe lép.
október - Tisri hónap 1. és 2. napja (szeptember 6. és október 5. között)
 ROS HASANA - ZSIDÓ ÚJÉV
október - Tisri hónap 10. napja (szeptember 15. és október 10. között)
 JOM KIPPUR - ENGESZTELÉS NAPJA
október - Tisri hónap 22. és 23. napja (szeptember vége - október eleje)
 SMINI ÁCERET ÉS SZIMCHÁT TORÁ
október - Tisri hónap 15-21. (szeptember 20. és október közepe között)
 SZUKKOT - SÁTOROS ÜNNEP
 SZÜRET
Október 1.
 LISIEUX-I SZENT TERÉZ
 ZENEI VILÁGNAP
 AZ IDŐSEK VILÁGNAPJA
 DABIS LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1891
 A FÖLDTANI INTÉZET ÁTADÁSA - 1899
 KERÉKJÁRTÓ BÉLA SZÜLETÉSNAPJA - 1898
október első hétfője HABITAT VILÁGNAP
október első hétvégéje NEMZETKÖZI MADÁRMEGFIGYELŐ NAPOK
október első vasárnapja A HEPATITIS VILÁGNAPJA
október eleje GYALOGLÓ VILÁGNAP
Október 2.
 SZENT ŐRZŐANGYALOK
 BARLAI BÉLA SZÜLETÉSNAPJA - 1870
Október 3.
 BARBARITS LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1899
 HAYNALD LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1816
 SÁRVÁRY PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1765
Október 4.
 ASSISI SZENT FERENC
 AZ ÁLLATOK VILÁGNAPJA
 PÁZMÁNY PÉTER SZÜLETÉSNAPJA - 1570
 A FERENC JÓZSEF HÍD ÁTADÁSA - 1896
 POSNER KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1822
 ZUBER FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1874
október 4-től 10-éig. A VILÁGŰR HETE
Október 5.
 A PEDAGÓGUSJOGOK VILÁGNAPJA
 WALLENBERG-NAP
 CZEKELIUS AURÉL SZÜLETÉSNAPJA - 1844
 FUSS MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA - 1814
 HEGEDŰS ÁRMIN SZÜLETÉSNAPJA - 1869
 XÁNTUS JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1825
Október 6.
 AZ ARADI VÉRTANÚK EMLÉKNAPJA - GRÓF BATTHYÁNY LAJOS KIVÉGZÉSÉNEK NAPJA - NEMZETI GYÁSZNAP
 SZENT BRÚNÓ
 ÁBRAHÁM NAPJA
 AZ ÉPÍTÉSZEK VILÁGNAPJA
 SZÉCSI ZSIGMOND SZÜLETÉSNAPJA - 1841
Október 7.
 RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNŐJE
 DORNER GYULA SZÜLETÉSNAPJA - 1866
Október 8.
 SZŰZ MÁRIA, MAGYAROK NAGYASSZONYA
 SZENT THAIS
 VENDEL MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA - 1896
 október második szerdája A TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK CSÖKKENTÉSÉNEK VILÁGNAPJA
 október második csütörtökje A LÁTÁS VILÁGNAPJA
Október 9.
 SZENT DÉNES
 POSTAI VILÁGNAP
 CSABA LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1924
 ÉBER ERNŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1874
 KATONA MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA - 1764
 SEGNER JÁNOS ANDRÁS, A �TURBINA ATYJA� SZÜLETÉSNAPJA - 1704
október második péntekje A TOJÁS VILÁGNAPJA
Október 10.
 A LELKI EGÉSZSÉG VILÁGNAPJA
 FLÓR FERENC, A �LEGMAGYARABB MAGYAR ORVOS� SZÜLETÉSNAPJA - 1809
 TORMAY BÉLA SZÜLETÉSNAPJA - 1839
Október 11.
 HAAR ALFRÉD SZÜLETÉSNAPJA - 1885
 KAISER KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1864
 KERPELY KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1864
Október 12.
 AZ EURÓPAI KULTÚRA NAPJA
 BENE FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1775
 BITTÓ BÉLA SZÜLETÉSNAPJA - 1865
 TULOGDI JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1891
 WEICHINGER KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1893
Október 13.
 SZENT KÁLMÁN ÍR ZARÁNDOK
 HENSZLMANN IMRE SZÜLETÉSNAPJA - 1813
 BUDAPESTEN MEGKEZDŐDÖTT A KÖZCÉLÚ VILLAMOS ENERGIA SZOLGÁLTATÁS - 1893
Október 14.
 SZENT I. KALLIXTUSZ
 SZABVÁNYOSÍTÁSI VILÁGNAP
 ANDERKÓ AURÉL SZÜLETÉSNAPJA - 1869
 KIENITZ VILMOS SZÜLETÉSNAPJA - 1889
 KOSZTKA KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1814
 SCHICKEDANZ ALBERT SZÜLETÉSNAPJA - 1846
 TANGL KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1869
 TÖRÖK JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1813
Október 15.
 AVILAI SZENT TERÉZ
 A LÁTÁSSÉRÜLTEK NEMZETKÖZI NAPJA / A FEHÉR BOT NAPJA
 MEGINDULT AZ UTASOKAT IS SZÁLLÍTÓ LÓFOGATÚ POSTAKOCSI (DELIZSÁNSZ) FORGALOM - 1750
 MARCHART JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1896
 PANTOCSEK JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1846
Október 16.
 SZENT HEDVIG SZILÉZIAI HERCEGNŐ
 SZENT GÁL
 ÉLELMEZÉSI VILÁGNAP
 A KENYÉR VILÁGNAPJA
 SIPOS PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1759
 BAROSS LÁSZLÓ, A �BÁNKÚTI BÚZÁK ATYJA� SZÜLETÉSNAPJA - 1865
 JORDÁN KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1871
 SÁMSONDI KISS BÉLA, A SZÖVETSZERKEZETES ÉPÍTÉSI RENDSZER KIDOLGOZÓJÁNAK SZÜLETÉSNAPJA - 1899
Október 17.
 ANTIOCHIAI SZENT IGNÁC
 UTALÓ - SZENT HEDVIG SZILÉZIAI HERCEGNŐ
 UTALÓ - ZSUZSANNA
 DEÁK FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1803
 A SZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJA
 ZEMPLÉN GYŐZŐ, A LÖKÉSHULLÁMOK ELMÉLETÉNEK KIDOLGOZÓJA SZÜLETÉSNAPJA - 1879
Október 18.
 SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
 ALMÁSI BALOGH PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1794
 DÁVID LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1889
 BEYTHE ANDRÁS SZÜLETÉSNAPJA - 1564
 DUGONICS ANDRÁS, A MAGYAR MATEMATIKAI MŰNYELV MEGTEREMTŐJE ÉS A MAGYAR REGÉNYÍRÁS ÚTTÖRŐJE SZÜLETÉSNAPJA - 1740
 AZ ÓBUDAI GÁZGYÁR ÜZEMBE HELYEZÉSE - 1913
 RHORER LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1874
Október 19.
 A GELLÉRTHEGYI CSILLAGVIZSGÁLÓ FELAVATÁSA - 1815
 PFEIFFER MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA - 1721
Október 20.
 SZENT VENDEL
 BALASSI BÁLINT SZÜLETÉSNAPJA - 1554
 A CSONTRITKULÁS VILÁGNAPJA
 A MAI NÉPRAJZI MÚZEUM ÉPÜLETÉNEK ÁTADÁSA - 1896
 BÖCKH JÁNOS, A HAZAI KŐOLAJKUTATÁSOK MEGSZERVEZŐJE SZÜLETÉSNAPJA - 1840
 GERSTER BÉLA SZÜLETÉSNAPJA - 1850
Október 21.
 SZENT ORSOLYA
 SZENT KORDULA
 SZENT HYLARION
 KRÚDY GYULA SZÜLETÉSNAPJA - 1878
 FÖLDÜNKÉRT VILÁGNAP
 MOESZ GUSZTÁV SZÜLETÉSNAPJA - 1873
 PÁLFY MÓRIC SZÜLETÉSNAPJA - 1871
 SZŐKE BÉLA SZÜLETÉSNAPJA - 1894
 TIMKÓ IMRE SZÜLETÉSNAPJA - 1875
Október 22.
 SZENT SZEVÉRUS
 UTALÓ - SZENT KORDULA
 LISZT FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1811
 CSIKI ERNŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1875
 KÜZDÉNYI SZILÁRD SZÜLETÉSNAPJA - 1867
 SZALAY SÁNDOR, A DEBRECENI MAGFIZIKAI ISKOLA MEGALAPÍTÓJA SZÜLETÉSNAPJA - 1909
október negyedik hétfője AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRAK NAPJA
Október 23.
 AZ 1956. ÉVI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC KEZDETÉNEK ÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1989. ÉVI KIKIÁLTÁSÁNAK NAPJA
 KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS
 BERETZK PÉTER SZÜLETÉSNAPJA - 1894
Október 24.
 UTALÓ - RAFAEL FŐANGYAL
 A MAGYAR OPERETT NAPJA
 TÓTH ÁGOSTON SZÜLETÉSNAPJA - 1812
 AZ ENSZ NAPJA
 A FEJLŐDÉSRŐL VALÓ TÁJÉKOZTATÁS VILÁGNAPJA
 A LEFEGYVERZÉS HETE
október 24/25. SKORPIÓ HAVA
október utolsó szombatjáról vasárnapra virradó éjszaka A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS VÉGE
Október 25.
 KRISPIN, ÓKERESZTÉNY VÉRTANÚ
 AZ ELSŐ MAGYAR HIVATALOS SZÍNIELŐADÁS NAPJA - 1790
 AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM ÁTADÁSA - 1896
 ZATYKÓ IMRE SZÜLETÉSNAPJA - 1900
Október 26.
 SZENT DÖMÖTÖR
 KENESSEY BÉLA SZÜLETÉSNAPJA - 1866
 ZEMPLÉN GÉZA SZÜLETÉSNAPJA - 1883
Október 27.
 KAZINCZY FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1759
 DÉRI MIKSA, A ZÁRT VASMAGÚ TRANSZFORMÁTOR EGYIK FELTALÁLÓJA SZÜLETÉSNAPJA - 1854
 FEHÉR DÁNIEL SZÜLETÉSNAPJA - 1890
 HAJTS LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1866
 MÖLLER KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1894
Október 28.
 SZENT SIMON ÉS JÚDÁS APOSTOLOK
 KORMOS ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1923
 A RUBIK-KOCKA MAGYAR SZABADALMI BEJELENTÉSÉNEK KÖZZÉTÉTELE - 1976
 CSIBA ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1673
 DADAY ANDRÁS SZÜLETÉSNAPJA - 1889
 SZENTMÁRTONY IGNÁC SZÜLETÉSNAPJA - 1718
Október 29.
 STEINDL IMRE, AZ ORSZÁGHÁZ TERVEZŐJE SZÜLETÉSNAPJA - 1839
 DETRE LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1874
október utolsó munkanapja TAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAP
Október 30.
 HERMANN MIKSA SZÜLETÉSNAPJA - 1868
 KLASZ MÁRTON SZÜLETÉSNAPJA - 1819
Október 31.
 SZENT WOLFGANG
 A REFORMÁCIÓ EMLÉKNAPJA
 POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM MAGYARORSZÁGON - "ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM"
 JÁMBOR LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1869
 KANDÓ KÁLMÁN FÁZISVÁLTÓS PRÓBAMOZDONYÁNAK ELSŐ MAGYARORSZÁGI PRÓBAFUTÁSA - 1923
 
NOVEMBER - SZENT ANDRÁS HAVA - ŐSZUTÓ - ENYÉSZET HAVA
A latin novem (kilenc) szóból, mert a régi római naptárban a kilencedik hónap volt; nálunk a tizenegyedik. A Magyar Tudományos Akadémiát e hónapban alapította Széchenyi István gróf s a Nemzeti Múzeumot annak atyja, Széchenyi Ferenc gróf. A Nap a Nyilas jegyébe lép.
 Kiszlév hónap 25. napjától nyolc napon át (november vége - december)
 CHANUKA
November 1.
 MINDENSZENTEK
 THÉK ENDRE SZÜLETÉSNAPJA - 1842
 SCHLESINGER LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1864
 LIPPAI JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1606
 TELEKI SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA - 1845
 BRUCKNER GYŐZŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1900
 MEGKEZDTE MŰKÖDÉSÉT A JÓZSEF IPARTANODA - 1846
November 2.
 HALOTTAK NAPJA
 ILLYÉS GYULA SZÜLETÉSNAPJA - 1902
 DIVALD KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1830
November 3.
 SZENT HUBERTUS
 A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA
 A MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG (A KÉSŐBBI MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA) SZÜLETÉSNAPJA - 1825
 A JAPÁN KULTÚRA NAPJA
 BOLYAI JÁNOS LEVELE APJÁHOZ KORSZAKALKOTÓ FELISMERÉSÉRŐL - 1823
 VÉRTES LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1914
 MÁRFÖLDY ALADÁR SZÜLETÉSNAPJA - 1893
 BUCHHOLTZ GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA - 1688
 RÉTHY MÓR SZÜLETÉSNAPJA - 1848
 SCHWARZ DÁVID LÉGHAJÓ-KONSTRUKCIÓJÁNAK SIKERES FELSZÁLLÁSA - 1897
November 4.
 BORROMEI SZENT KÁROLY
 AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉNEK GYÁSZNAPJA
 LÓCZY LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1849
 JAKAB DEZSŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1864
 PAPP KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1873
November 5.
 ÁRPÁD-HÁZI SZENT IMRE
 RADÓ SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1899
 LAKATOS IMRE SZÜLETÉSNAPJA - 1922
 SUTÁK JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1865
 HANSTADTI LANG NEPOMUK JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1770
November 6.
 SZENT LÉNÁRT
 NEMZETKÖZI NAP A KÖRNYEZET HÁBORÚ ÉS FEGYVERES KONFLIKTUS SORÁN TÖRTÉNŐ KIFOSZTÁSÁNAK MEGELŐZÉSÉÉRT
 GANZ ÁBRAHÁM SZÜLETÉSNAPJA - 1814
November 7.
 ERKEL FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1810
 AZ ÁRPÁD HÍD FELAVATÁSA - 1950
 AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI EJTŐERNYŐS UGRÁS - 1920
November 8.
 A NÉGY MEGKORONÁZOTT
 VÁROSOK NAPJA
 BERECZKY ENDRE SZÜLETÉSNAPJA - 1896
November 9.
 A LATERÁNI BAZILIKA FELSZENTELÉSÉNEK ÜNNEPE
 KERTÉSZ IMRE SZÜLETÉSNAPJA - 1929; IRODALMI NOBEL-DÍJ: 2002
 ZORKÓCZY SAMU SZÜLETÉSNAPJA - 1869
 KOVÁCS JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1816
 MOSKOVITS MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA - 1875
 FISCHER DÁNIEL SZÜLETÉSNAPJA - 1695
November 10.
 NAGY SZENT LEÓ PÁPA
 NEMZETKÖZI IFJÚSÁGI VILÁGNAP
 A TUDOMÁNY VILÁGNAPJA A BÉKÉÉRT ÉS A FEJLŐDÉSÉRT
 TETMAJER ALFRÉD SZÜLETÉSNAPJA - 1889
November 11.
 SZENT MÁRTON
 KATONA JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1791
November 12.
 SZENT JOZAFÁT
 MINŐSÉGÜGYI VILÁGNAP
 A SZOCIÁLIS AKCIÓ NEMZETKÖZI NAPJA
 EÖTVÖS LORÁND AKADÉMIAI ELŐADÁSA A GRAVITÁCIÓRÓL - 1888
 BÖLCSKEI ELEMÉR, AZ ELSŐ HAZAI ALUMÍNIUMHÍD TERVEZŐJÉNEK SZÜLETÉSNAPJA - 1917
November 13.
 A MAGYAR SZENTEK EMLÉKNAPJA
 ÁRPÁD-HÁZI BOLDOG ERZSÉBET ÖZVEGY
 SZENT GERTRUD
 SZENT BERECK
 HATÁR GYŐZŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1914
 BERTALAN KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1914
 MAGYAR LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1818
 HERMANN EMIL GUSZTÁV SZÜLETÉSNAPJA - 1840
 KLEBELSBERG KUNÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1875
November 14.
 HIDEGGEL HÁLÓ SZENT PÁL
 ÁPRILY LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1887
 DIABETES VILÁGNAP
 WILCKENS HENRIK DÁVID, A MAGYARORSZÁGI ERDÉSZETI FELSŐOKTATÁS MEGTEREMTŐJÉNEK SZÜLETÉSNAPJA - 1763
November 15.
 SZENT LIPÓT
 DÁVID FERENC HALÁLA NAPJA - 1579
 PÉCZELY ANTAL SZÜLETÉSNAPJA - 1894
 PÓCZA JENŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1915
November 16.
 A TOLERANCIA NEMZETKÖZI NAPJA
 KOSSUTH FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1841
 TREITZ PÉTER SZÜLETÉSNAPJA - 1866
november harmadik csütörtökje FÜSTMENTES NAP
November 17.
 SZENT ÁNYOS
 BUDAPEST ÜNNEPNAPJA
 CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA - 1773
 WIGNER JENŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1902; FIZIKAI NOBEL-DÍJ: 1963
 SELÉNYI PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1884
 PEKÁR DEZSŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1873
november harmadik hete A MAGYAR NÉPDAL ÉS NÉPKÖLTÉSZET HETE
November 18.
 AZ EÖTVÖS LORÁND GEOFIZIKAI INTÉZET MEGALAKULÁSA - 1919
 A NŐK EGYETEMI TANULMÁNYAINAK ENGEDÉLYEZÉSE - 1895
 KECZKÉS KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1799
 JENDRASSIK JENŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1824
 KÖLESÉRI SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA - 1663
November 19.
 ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET
 SCHULEK FRIGYES SZÜLETÉSNAPJA - 1841
 NÉMETH ENDRE SZÜLETÉSNAPJA - 1891
 KÉZDI ÁRPÁD SZÜLETÉSNAPJA - 1919
 BOROS ÁDÁM SZÜLETÉSNAPJA - 1900
November 20.
 AFRIKA IPAROSÍTÁSÁNAK NAPJA
 IFJÚ ZENEBARÁTOK VILÁGNAPJA
 A GYERMEKEK JOGÁNAK VILÁGNAPJA
 AZ AJKAI TIMFÖLDGYÁR ÉS ALUMÍNIUMKOHÓ MŰKÖDÉSÉNEK KEZDETE - 1942
 A SZEGEDI DUGONICS TÁRSASÁG MEGALAKULÁSA - 1892
 SINA GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA - 1782
November 21.
 SZŰZ MÁRIA BEMUTATÁSA
 A FILOZÓFIA NAPJA
 A TELEVÍZIÓ VILÁGNAPJA
 HATVANI ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1718
 BEREGSZÁSZI (NAGY) PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1790
November 22.
 SZENT CECÍLIA
 A MAGYAR KÖZOKTATÁS NAPJA
 ADY ENDRE SZÜLETÉSNAPJA - 1877
November - advent előtti utolsó vasárnap
 AZ EGYHÁZI ÉV VÉGE - KRISZTUS KIRÁLY
November 23.
 NYILAS HAVA
 SZENT KELEMEN PÁPA
 KEŐD JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1839
 THANHOFFER LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1843
November 24.
 HUSZONNÉGY VÉN
 LECHNER EGON SZÜLETÉSNAPJA - 1890
November 25.
 ALEXANDRIAI SZENT KATALIN
 A MAGYAR LABDARÚGÁS NAPJA
 A NŐK ELLENI ERŐSZAK MEGSZÜNTETÉSÉNEK VILÁGNAPJA
 LÁNYI BÉLA SZÜLETÉSNAPJA - 1894
 PÖSCHL IMRE SZÜLETÉSNAPJA - 1871
 TIRINGER FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1875
 PUTNOKY LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1888
November 26.
 BABITS MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA - 1883
 STEIN AURÉL SZÜLETÉSNAPJA - 1862
 SCHÜBERSZKY KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1863
November 27.
 PILINSZKY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1921
 VÉRADÓK NAPJA
 HOFMANN KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1839
 FINKEY JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1889
 ABODY ELŐD SZÜLETÉSNAPJA - 1896
 KOMORNOKI LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1921
 BALOGH LÓRÁNT SZÜLETÉSNAPJA - 1869
November 28.
 SOMLYÓ GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA - 1920
 NAGY ERNŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1917
November 29.
 A PALESZTIN SZOLIDARÍTÁS NEMZETKÖZI NAPJA
 SZELE MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA - 1896
 ALTENBURGER GYULA SZÜLETÉSNAPJA - 1866
 KISS IMRE SZÜLETÉSNAPJA - 1775
November 30.
 SZENT ANDRÁS APOSTOL
 A MAGYAR AUTOMOBIL CLUB MEGALAKULÁSA - 1900
 BALLÓ MÁTYÁS SZÜLETÉSNAPJA - 1844
 VÁLYI K. ANDRÁS SZÜLETÉSNAPJA - 1764
 HEIM PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1876
 HŐGYES ENDRE SZÜLETÉSNAPJA - 1847
november utolsó péntekje
 NEMZETKÖZI NE VÁSÁROLJ SEMMIT! NAP
 ADVENT

 DECEMBER - KARÁCSONY HAVA - TÉLELŐ - ÁLOM HAVA
A Romulus által beosztott római év tizedik hónapja volt (decem). Mikor Numa a januárral és februárral megtoldva tizenkét hónapot csinált, akkor december a végére szorult az évnek. Nagy Károly szent hónapnak nevezte el decembert a nagykarácsonyi ünnepek alapján, amelyek az áhitatos szívek örömnapjaiból állnak. 21-ével kezdődik csillagászatilag a tél. A Nap a Bak  jegyébe lép.
ADVENT
December 1.
 SZENT ELIGIUS
 A MAGYAR RÁDIÓZÁS NAPJA
 AZ AIDS ELLENI VILÁGNAP
 A BÉKÉÉRT BEBÖRTÖNZÖTTEK NEMZETKÖZI NAPJA
 VÖRÖSMARTY MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA - 1800
 BORBÉLY LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1843
 INKEY BÉLA SZÜLETÉSNAPJA - 1847
December 2.
 A SZTÓMÁSOK VILÁGNAPJA
 A RABSZOLGASÁG FELSZÁMOLÁSÁNAK VILÁGNAPJA
 POSEWITZ TIVADAR SZÜLETÉSNAPJA - 1850
December 3.
 XAVÉRI SZENT FERENC
 A FOGYATÉKOS EMBEREK NEMZETKÖZI NAPJA
 AZ ELSŐ MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG MEGALAKULÁSA - 1793
 ZIMMERMANN ÁGOSTON SZÜLETÉSNAPJA - 1875
 GÁBORI MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA - 1925
December 4.
 SZENT BORBÁLA NAPJA - BÁNYÁSZNAP MAGYARORSZÁGON
 TOMCSÁNYI ÁDÁM SZÜLETÉSNAPJA - 1755
December 5.
 A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLŐDÉS ÖNKÉNTESEINEK VILÁGNAPJA
 FIALOWSZKI LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1846
 JELITAI JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1889
 PETRIK LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1851
 December 6.
 SZENT MIKLÓS - "MIKULÁS NAPJA"
 GOLDMARK PÉTER KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1906
 MECHWART ANDRÁS SZÜLETÉSNAPJA - 1834
 AUGUSTINI KERESZTÉLY SZÜLETÉSNAPJA - 1598
 NAGY DEZSŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1841
 FRÖHLICH PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1889
 SZEGEDI SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1921
 NAGY KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1797
 CSÁSZÁR ELEMÉR SZÜLETÉSNAPJA - 1891
 ENTZ FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1805
December 7.
 SZENT AMBRUS
 A NEMZETKÖZI POLGÁRI REPÜLÉS NAPJA
 SCHWARZ DÁVID SZÜLETÉSNAPJA - 1850
 KEPES GYULA SZÜLETÉSNAPJA - 1847
December 8.
 SZŰZ MÁRIA SZEPLŐTELEN FOGANTATÁSA
 PEKÁR IMRE SZÜLETÉSNAPJA - 1838
 HILD JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1789
 December 9.
 A LABDARÚGÁS VILÁGNAPJA
 LIPTHAY SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1847
 AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET MEGALAKULÁSA - 1866
December 10.
 AZ EMBERI JOGOK NAPJA
 KORÁNYI FRIGYES SZÜLETÉSNAPJA - 1827
 PETZ ALADÁR SZÜLETÉSNAPJA - 1888
 PACSÉRY IMRE SZÜLETÉSNAPJA - 1900
 ANGELI LAMBERT SZÜLETÉSNAPJA - 1916
 PATAI IMRE SZÜLETÉSNAPJA - 1894
 KONDÉR ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1897
 HÜNNINGER ADOLF SZÜLETÉSNAPJA - 1849
December 11.
 NEMZETKÖZI HEGY NAP
 AZ MTA PALOTA FELAVATÁSA - 1865
 PATTANTYÚS-ÁBRAHÁM GÉZA SZÜLETÉSNAPJA - 1885
 HORÁNSZKY NÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1899
December 12.
 PICK MÁRK SZÜLETÉSNAPJA - 1843
 TELKES MÁRIA SZÜLETÉSNAPJA - 1900
 DARVAI MÓR SZÜLETÉSNAPJA - 1849
 TÓTH JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1899
December 13.
 SZENT LÚCIA - "LUCA NAPJA"  
 SZENT OTTÍLIA
 SZENT JODOK
 KOLBÁNYI GÉZA SZÜLETÉSNAPJA - 1863
 OBERMAYER ERNŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1888
 PÓLYA GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA - 1887
December 14.
 KERESZTES SZENT JÁNOS
 SZENT NICASIUS
 A HŰSÉG NAPJA MAGYARO
 KARDOS LAJOS SZÜLETÉSN
 SCHEFFER VIKTOR SZÜLETÉSNAPJA - 1900
 December 15.
 BOLYAI JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1802
 BÁRTFAY (PACZONA) JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1865
 December 16.
 KODÁLY ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1882
 A MAGYAR KÓRUSOK NAPJA
 A VASÚTI ÖSSZEKÖTTETÉS LÉTREJÖTTE PEST ÉS BÉCS KÖZÖTT - 1850
 A CORVIN FILMSZÍNHÁZ FELAVATÁSA -1922
 KÓS KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1883
 KŐNIG GYULA SZÜLETÉSNAPJA - 1849
 GYULAI ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1887
 December 17.
 SZENT LÁZÁR
 HALÁSZ ANDRÁS SZÜLETÉSTORKOS JUSTUS JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1699
December 18. 
 AZ EMIGRÁNSOK NEMZETKÖZI NAPJA
 A KISEBBSÉGEK NAPJA MAGYARORSZÁGON
 BOGDÁNFY ÖDÖN SZÜLETÉSNAPJA - 1863
 STÜHMER FRIGYES SZÜLETÉSNAPJA - 1843
 BALLA ANTAL SZÜLETÉSNAPJA - 1739
 SZABADY JENŐ SZÜLETÉSNAPJA - 1891
December 19.
 SZILÁRD LEÓ ÉS ENRICO FERMI ATOMREAKTORRA VONATKOZÓ SZABADALMI BEJELENTÉSE: AMERIKAI SZABADALMI HIVATAL - 1944
 PAVLICS FERENC HOLDJÁRÓ JÁRMŰVÉNEK ELSŐ ÚTJA A HOLD FELSZÍNÉN - 1972
 VIDATS ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1802
December 20.
 UTALÓ - ANTIOCHIAI SZENT IGNÁC
 THAN KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1834
 SCHEDIUS LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1768
 BENKŐ JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1740
 BORSOS JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA - 1821
December 21.
 TÉLI NAPFORDULÓ; A CSILLAGÁSZATI TÉL KEZDETE
 AZ IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉS ÖSSZEÜLÉSÉNEK NAPJA / A DEMOKRATIKUS MAGYARORSZÁG ÜNNEPE
 SZENT ("HITETLEN") TAMÁS APOSTOL
 FÖLDI JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1755
 KOGUTOWICZ MANÓ SZÜLETÉSNAPJA - 1851
 FORSTER GYULA SZÜLETÉSNAPJA - 1846
December 22.
 PETRI GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA - 1943
 SEMSEY ANDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1833
 BAKÓ GÁBOR SZÜLETÉSNAPJA - 1871
 BRÓDY IMRE SZÜLETÉSNAPJA - 1891
 december 22/23. BAK HAVA
December 23.
 MÁNDY IVÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1918
 PAUER JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1846
December 24.
 ÁDÁM ÉS ÉVA - "SZENTESTE"
 PEREGI SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA - 1916
December 25.
 KARÁCSONY - JÉZUS KRISZTUS SZÜLETÉSE
 SZENT ANASZTÁZIA
 KURLÄNDER IGNÁC SZÜLETÉSNAPJA - 1846
December 26.
 KARÁCSONY MÁSNAPJA
 SZENT ISTVÁN DIAKÓNUS
 A PESTI HENGERMALOM TÁRSASÁG MEGALAKULÁSA - 1838
 BORN IGNÁC SZÜLETÉSNAPJA - 1742
 GÖNCZY PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1817
 HOLLÓSY JUSTINIÁN SZÜLETÉSNAPJA - 1819
 SCHULEK JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1872
 RÓTH MIKSA SZÜLETÉSNAPJA - 1865
 december Karácsony utáni első vasárnap SZENT CSALÁD VASÁRNAPJA
December 27.
 SZENT JÁNOS APOSTOL
 SZÉCHY KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA - 1903
 KABAY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1896
December 28.
 APRÓSZENTEK
 BUCHOLTZ JAKAB SZÜLETÉSNAPJA - 1696
 NEUMANN JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1903
 MIHALIK JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1818
December 29.
 SZENT DÁVID KIRÁLY
 BECKET SZENT TAMÁS
 DIÓSZEGI SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA - 1760
December 30.
 A NYUGATI FŐCSATORNA ÜZEMBE HELYEZÉSE - 1965
 DANCZA JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1899
 SCHEIBER VILMOS SZÜLETÉSNAPJA - 1889
 BEDŐ ALBERT SZÜLETÉSNAPJA - 1839
December 31.
 SZENT SZILVESZTER PÁPA - "SZILVESZTER"
 BODNÁR JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA - 1889
 GREGUSS PÁL SZÜLETÉSNAPJA - 1889
 LITTKE AURÉL SZÜLETÉSNAPJA - 1872



Fontos dátumok Magyarország történelmében:

1000 - a magyar állam megalapítása az ország első királya, István alatt.
1308 - 1437 - A központi hatalom megerősítése.
1541 - a törökök beveszik Budát. Az ország 3 részre szakad: a Habsburgok elfoglalják (bekebelezik) a nyugati részt, Magyarország középső része a törökök közvetlen ellenőrzése alá kerül, mialatt a Tiszától keletre levő részen az Erdélyi Fejedelemség jön létre.
1711 - 1848 - osztrák uralom.
1867 - a körülbelül fél évszázadig tartó Osztrák-Magyar Monarchia létrehozása.
1914 - Magyarország részt vesz az I. világháborúban a német birodalom oldalán. A Magyar Köztársaság megalapítása november 16-án.
1938 - szövetség Nácinémetországgal.
1941 - hadüzenet a Szovjetuniónak.
1944 - az ország elfoglalása a német csapatok által. Számtalan magyar zsidót, cigányt deportálnak. Hadüzenet Németországnak decemberben.
1945 - a Vörös Hadsereg elfoglalja Budapestet és elűzi a németeket.
1949 - a Magyar Népköztársaság alkotmányának elfogadása.
1956 - Forradalom, a szovjetek erőszakosan leverik, az akkori államfőt, Nagy Imrét halálra ítélik.
1989 - Magyarország ismét demokratikus ország lesz. A szovjet csapatok elhagyják az országot.
1990 - az első szabad választások"
 
A naptári évhez fűződő népszokások

 Téli népszokások

Téli asszonyi ünnepek
Amikor a mezőgazdasági munka befejeződött, az asszonyok munkaidejüknek jelentős részét fonással töltötték. November második felében kezdődött a fonás, és gyakran farsangig tartott. Tilos volt azonban fonni az egyházi és népi ünnepeken, jeles napokon, így Borbála, Luca napján, Karácsony két napján. A fonóban beszélgetés, énekszó, játék mellett jobban ment a munka, és ez volt a társas összejöveteleknek, a népköltészet megszólaltatásának, a népdaléneklésnek egyik fő alkalma. A magyar szerelmi líra jelentős része is a fonókhoz kapcsolódott, a maskarázás, alakoskodás természetes "színpada" is a fonó volt.
November-december hónapban egy sor, női munkatilalommal kapcsolatos jeles napot is találunk, s ilyenkor szokták a lányok találgatni, ki lesz a férjük. András-napon a lányok böjtöltek, csak három szem búzát ettek, három csepp vizet ittak, s akkor megálmodták, hogy ki lesz a férjük. Hasonló jósló szokások fűződtek Katalin, Borbála és Luca napjához is.
Advent - a megérkezés
A karácsonyi készülődés már sok helyen kezdetét vette. Szép lassan megjelennek az utcán az ajándékárusok, karácsonyi dallamok hangjai lengik be a városok üzleteit és az emberek teli szatyrokkal megpakolva sietnek a dolgukra.
Mindenki fejében az a gondolat motoszkál, mivel is lephetné meg barátait, szerezhetne örömet szeretteinek az ünnepen.
Persze a karácsony méltó megünneplésének elengedhetetlen része az advent, az ünnepet megelőző négy hét. Az advent varázsos hangulatát, a karácsonyi várakozást a régmúlt mitológiája alakította ki. Abban az időben az emberek még hittek a boszorkányokban, gonosz lelkekben, varázslókban, mindenféle régi istenekben, éppen ezért használtak misztikus dolgokat.
Például, koszorút fontak vesszőből, fűzfából és fenyőágakból, amelyet arany vagy piros színű szalaggal díszítettek.
Minden egyes szín, forma sajátos jelentést hordozott. A zöld a termés színe volt, a piros az életé, az arany és a sárga pedig a fényé. A kör alakú forma az örökkévalóság jelképe, a varázserőé, ami soha el nem múlik.
Úgy tartották, hogyha ilyen "szent" koszorúkkal veszik körbe a házakat, az elűzi a gonosz szellemeket. Ezek az ősi rituálék azonban, szép lassan feledésbe merültek. 1838-ban Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész az általa alapított gyermekotthon egyik termébe egy hatalmas csillárt készített fából. Erre a csillárra minden egyes istentisztelet alkalmával egy gyertyát tűzött.
Ez a kedves szokás hamar követőkre talált, de csak 1860-ban alakult ki az a forma, hogy csupán csak négy gyertyát, az advent négy vasárnapjának jelképét tűzték a koszorúra.
A gyertyagyújtás a keresztény mitológiában, annak a fontos események a része, amely Jézus eljövetelét jelenti. Minden újabb gyertya meggyújtásával egyre közelebb kerülünk a karácsonyhoz.
Ezeket a várakozással teli heteket régen szigorú böjttel töltötték az emberek, eljártak a hajnali misére, amit Szűz Mária tiszteletének szenteltek.
Az advent másik fontos kelléke az adventi naptár, a meglepetés kincsesháza. Ezt a szokást egy édesanya találta ki kisfia vigasztalására. A fiú minden este azt kérdezgette, mennyit kell még aludnia, hogy megjöjjön a Jézuska. Anyukája ezért egy karton lapból huszonnégy ablakot vágott és az ablakok mindegyikére egy bonbont akasztott.
Később a fiúból felnőtt lett, és nemhogy nem felejtette el ezt a kedves ajándékot, hanem az adventi kalendáriumok árusításával maga is több millió gyermeknek szerzett örömet.
Mikulás
Szent Miklós legendája:
piros ruha, ajándékok a gyermekeknek, ablakba, kandallón lógó harisnyába tett csomag, tetőmászás. Már az előd is...
Krisztus után 245-ben Kis-Ázsiában, Patara városában született, egy gazdag család gyermekeként. Már gyermekkorában is történtek vele csodák. Alig kezdte el iskoláit, mikor Patara városában nagy járvány tört ki, és mint kisgyermek, árvaságra jutott. Ezért a szüleitől örökölt hatalmas vagyonával érsek Nagybátyjához, Patara város kolostorába költözött. Az ő felügyelete mellett nevelkedett, s gyermekévei alatt megszerette a kolostori életet, majd iskoláinak befejeztével a papi hivatást választotta. Életét az emberiségnek és a gyerekek tanítására szentelte. Bárki kérte, mindig segített. Ember szeretete, segítőkészségének híre messze földre eljutott. Az emberek kezdték imáikba foglalni a nevét. 270-ben Jeruzsálembe tartó zarándokúton történtek miatt a tengerészek védőszentjévé vált! Zarándokútról visszafelé, betért imádkozni Anatólia fővárosába, Myra városába, ahol legendás körülmények között püspökké választották.
Ötvenkét évig volt püspök. Évek alatt a szeretete, a gyerekekkel, emberekkel való törődése miatt annyira megszerették, hogy nem csak püspökük, de még vezetőjüknek is tartották. Vagyonát a gyerekek és az emberek megsegítésére fordította. Egyszerű emberként élt a nép között, miközben tanított és szeretetet hirdetett. Éhínség idején a teljes egyházi vagyont a nép étkeztetésére fordította, amiért szembekerült az egyházzal, halála után, ezért az engedetlenségért egy időre ki is tagadták az egyházból! Minden este órákig sétált a városka utcáin, beszélgetett az emberekkel, figyelt a gondjaikra. Így történt a legendáját alkotó eset is:
A kolostor szomszédságában élt egy elszegényedett nemes ember, aki úgy elnyomorodott, hogy betévő falatra is alig jutott. Három férjhez menés előtt álló lánya azon vitatkozott egy este, hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy tudjon segíteni a családon, és hogy a másik férjhez tudjon menni. Ekkor ért a nyitott ablak alá Miklós püspök, és meghallotta az alkut. Visszasietett a templomba, és egy marék aranyat kötött keszkenőbe, és bedobta az ablakon. A lányok azt hitték csoda történt. Majd egy év múlva ugyanebben az időben még egy keszkenő aranyat dobott be a második lánynak. Kisiettek, mert lépteket hallottak az ablak alól, s akkor látták, hogy egy piros ruhás öregember siet el a sötétben.
Harmadik évben ezen a napon nagyon hideg volt, és zárva találta az ablakot. Ekkor felmászott a sziklaoldalban épült ház tetejére, és a nyitott tűzhely kéményén dobta be az aranyat. A legkisebb lány éppen ekkor tette harisnyáját a kandallószerű tűzhelybe száradni, és az pont beleesett. Az ismeretlen jótevőről kezdték azt hinni, a hóborította Taurus hegyről, mivel mindig ilyenkor télen történtek ezek a csodák, hogy maga a Tél-Apó jön el ezekkel az ajándékokkal.
Az idő folyamán mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő maga Miklós püspök. Ugyanis a legkisebb lánynak bedobott aranyban volt egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő előzőleg adományozott Miklós püspöknek egy szerencsés üzletet követően. Ezt felismerve, már mindenki tudta, hogy ki a titokzatos segítő! De kiderült ez abból is, hogy december 5-én, névnapja előestéjén a hideg idő beköszöntével rendszeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel. Ezért az adakozásaiért a nép elnevezte "Noel Baba"-nak, ami azt jelenti "Ajándékozó Apa". Hosszú, békés öregkort ért meg. A legenda szerint lelkét (326-ban) angyalok vitték végső nyughelyére, ahol egy tiszta forrás eredt. Ebből a tiszta forrásból áradó szeretettel küldi legendája a mai gyerekekhez utódát, a Mikulást.
Luca napja (december 13)
A decemberi asszonyi ünnepek közül hazánkban legjelentősebb Luca napja. Lányoknak, asszonyoknak tilos ilyenkor dolgozniuk. Számos történet szól arról, hogyan büntette meg Luca azokat, akik szőni, fonni, varrni, mosni mertek az ő ünnepén. Luca büntetésből a fonó asszonyhoz hajítja az orsót, kóccá változtatja a fonalat, bevarrja a tyúkok tojókáját.
Luca napján alakoskodni is szoktak. A Luca-alakoskodó fehér leplet hord, arca elé vagy fejére szitát tesz. Ellenőrzi a fiatalokat, a lustákat megszégyeníti.
Luca napján kezdik készíteni a Luca székét, amelynek segítségével Karácsony böjtjén felismerik a boszorkányokat. Alig van olyan falu, ahol nem ismernék a Luca székéről szóló babonás történeteket. A lucaszéken készítője minden nap dolgozik valamit, úgy, hogy éppen Karácsony estéjére készüljön el. Akkor elmegy az éjféli misére, és ott megismeri a falu boszorkányait, mert ilyenkor szarvat hordanak. Utána azonban menekül haza, különben széttépnék a boszorkányok. Legjobb, ha mákot szór el az úton, mert a boszorkányok kötelesek a mákot felszedni, s így a történet hőse megmenekül a bosszújuktól.
Az ország nyugati részében Luca-nap hajnalán "kotyolni" járnak a kisfiúk. Szalmát vagy fadarabot visznek magukkal (legjobb, ha ezeket valahol elcsenik), s arra térdelve mondják el köszöntőjüket. Utána kukoricával vagy vízzel öntik le őket a háziak, ők pedig a szalmával, fával "megvarázsolják" a tyúkokat, hogy egész évben jól tojjanak. A köszöntőt mondó gyerekek ezután ajándékokat kapnak.
Akár tavasszal, György napján, Lucakor is szabadon garázdálkodnak a gonoszok.

Karácsony
A karácsonyfa-állítás szokása a XIX. század negyvenes-ötvenes éveiben városon jelent meg először, Erdély néhány megyéjében még a háború alatt is újévkor, az "aranyos csikó" hozta a gyermekeknek az ajándékot.
A karácsonyi játékok legrégibb rétegét hazánkban is a latin nyelvű liturgikus játékok képviselik, amelyek a XI. századtól kezdve az istentisztelet részét képezték. A XVII-XVIII. században főként iskolások és laikus vallásos társaságok előadásairól szólnak a tudósítások. A XIX. századtól a betlehemezés két fő formáját ismerjük: az élő szereplőkkel (pásztorjáték) és a bábokkal előadott (bábtáncoltató) karácsonyi játékot. A jó-rossz, szegény-gazdag ellentét igen egyszerű, szemléletes formában mutatkozik meg a játékokban. A tréfát a pásztorok szolgáltatják, akik félreértik az angyal latin szavát. Tudatlanok, de jószívűek, és csekély javaikból szívesen adakoznak. A betlehemezést szintúgy, mint másféle színjátékos szokásokat adománykérő formulák zárják le.
A betlehemes játékok mellett ismerünk más, helyi elterjedésű paraszti misztériumokat és moralitásokat is. Ilyen volt pl. a Paradicsom-játék, amely Ádám-Éva napján a bűnbeesés történetét adta elő.
Főként katolikus vidékeken volt divat a karácsonyi asztal készítése (pl. Somogy megyében szénát borítottak az asztalra, és a sarkaira különböző tárgyakat: fésűt, kaszakövet, kést raktak, majd asztalkendővel letakarták).
Az ország sok részében karácsony böjtjén a csordás egy csomó vesszővel végigjárta azokat a házakat, ahol tehenet tartottak. A gazdaasszony annyi vesszőt húzott ki a csomóból, ahány tehén a háznál volt, és megcsapkodta a csordás lába szárát.
A regölés (december 26)
A regölés a télközépi, karácsonyi, újévi köszöntés Európában ismert szokásának magyar változata. Ilyenkor a gyermekek, legények vagy felnőtt férfiak házról-házra menve bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre. Nyelvészeink szerint a regölés név finnugor eredetű, és etimológiailag összefügghet a régi magyarok sámánjainak eksztázisba esésével is.
A XVI-XVIII. században a vízkereszt utáni első hétfőt regelő hétfőnek nevezték. Heltai Gáspár a XVI. században a regelő hetet említi, mikor az emberek isznak, tobzódnak, s ez szerinte az ördög nagy ünnepe. Az utolsó két évszázadban a Dunántúlon és Erdélyben volt szokásos a regölés.
A Dunántúlon legények jártak láncos bottal és köcsögdudával felszerelve olyan házakhoz, ahol eladó lány volt, és elénekelték varázséneküket. Ennek egyik állandó motívuma a termékenységvarázslás: a gazdának és háza népének jó egészséget, vagyont kívántak. A második részben egy leányt regöltek össze egy legénnyel. E két állandó részt megelőzi a beköszöntő, melyben a regösök elmondják, hogy hosszú, fáradságos útról érkeztek. Néha megemlítik, hogy nem rablók, hanem István király szolgái. A bevezetőhöz tartozik a csodaszarvasról szóló részlet is.
A regölés első kutatója Sebestyén Gyula volt. Nem volt zeneértő - fonográffal vette fel az énekeket. Mások - főként Lajtha László - jegyezték le őket.
Hejgetés (dec.31 - Moldvai csángók)
A hejgetés célja az új esztendőben a gabona, a kenyér mágikus úton való biztosítása.
Résztvevői legények, akik elsősorban a lányos házakat keresik fel. A mondókát ostorok csattogása, harangszó, furulya, dob és a köcsögdudához hasonló "bika" hangja kísérte. A hejgetés a búza élettörténetét mondja el a mag elvetésétől a kenyér elkészültéig.
Névnapi köszöntés (december 26-27)
December 26-27-én köszöntik a magyar falvakban az Istvánokat és a Jánosokat. Tekintettel arra, hogy e két férfinév igen népszerű hazánkban, az István- és János-napi köszöntés a karácsonyi ünnepi ciklus fontos része: baráti ünneplő alkalom, mikor az ismerősök meglátogatják egymást, és munkaszüneti nap lévén, a terített asztal mellett elszórakoznak.
Aprószentek napja (december 28)
Sok helyen vesszőből font korbáccsal megcsapkodják a lányokat, hogy egészségesek, szépek legyenek.
A korbácsolás Győr-Sopron megyében a legényavatással kapcsolódik össze. A legények végiglátogatják a lányos házakat, és szép, régies dallamú ének kíséretében korbácsolják a háznépet. A lányok szalagot kötnek a korbácsra, az édesanyák pedig előre becsomagolt húsdarabokat adnak át a csoportnak. A legények ezután visszatérnek a kocsmába, s a szabadban felállított tűzhelyen megfőzik az összegyűjtött húst. Ezt fogyasztják el a közös vacsorán, ahol a legények avatása történik. Ezen az ünnepségen csak férfiak vehetnek részt.
Az avatás maga hosszú beszéd kíséretében történik, amely összekapcsolja a betlehemi gyermekgyilkosság történetét a legényavatás tényével. A beszéd végén a keresztapák leöntik a legényt egy pohár borral, utána kiadós ivás következik, majd az újdonsült legényeket elviszik látogatóba egy-egy lányos házhoz. A kislányok és az édesanyák elnéző mosollyal segítik át a kótyagos legényeket a nehéz viziten, s ezzel be is zárul életüknek ez az ünnepélyes fordulója.
Újév napja (január 1)
A télközépre eső, karácsonyi, újévi évkezdés a napév szerinti időszámítással együtt honosodott meg Európában, s a római birodalomból sugárzott szét. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el, hazánkban is csak néhány évszázad óta kezdődik ezen a napon az év.
Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdés őszre vagy tavaszra eshetett. A nomadizáló pásztornépeknél a két időpont jelentőségét növelte a nyári legelőkre vonulás és az őszi, téli legelőkre, szállásra való visszavonulás gyakorlata. Ennek a régi, tavaszi-őszi évfordulónak emléke az őszi és tavaszi pásztorünnepekben maradt fenn, ezek azonban egy évezred alatt más jelleget öltöttek, "európai" ünnepekké váltak.
Az évkezdő újévi szokások főként abból a hitből nőttek ki, hogy a kezdő periódusokban végzett cselekmények analógiás úton maguk után vonják e cselekmények későbbi megismétlődését, ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni. Közismert szokás az is, hogy az óévtől hatalmas lárma, zaj, kolompolás közepette búcsúznak el. E zajkeltés ősi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév kiűzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség.
A jósló szokások közé tartozik a hagymakalendárium készítés (12 gerezd fokhagymába sót tesznek; amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelő hónapban sok eső vagy hó fog esni), a szilveszteri ólomöntés (a frissen öntött ólom formájából jósolnak), a gombócfőzés (a lányok papírszeletekre férfineveket írnak, ezeket gombócokba dugva vízbe dobják; amelyiket először dobja fel a víz, az lesz a leány jövendő férjének a neve).
Vízkereszt (január 6)
Már a XV. században jellegzetes magyar szokás volt a papság vízkereszt napi ala-mizsnagyűjtése. Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét az ajtóra.
A XVI. század óta dokumentált szokás a csillagozás és a csillagének éneklése. Egyes vidékeken a mai napig is járnak gyermekek a kirúgható csillaggal háromkirályok képében köszönteni.
Farsang (Vízkereszt - Hamvazószerda)
A farsangi ünnepkör legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás. A XV. század óta szólnak az adatok a férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről, az állatalakoskodások különböző formáiról. A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak hazánkban. A XVI. századtól említik Cibere és Konc, vagyis a Böjti Ételek és a Húsételek tréfás küzdelmét is.
Napjaink leglátványosabb farsangi alakoskodása a Mohácson lakó délszlávok csoportos busójárása. E busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva. A busóálarcot eredetileg csak a felnőtt sokác férfiaknak volt szabad felölteniük, a legények másfajta álarcot viseltek.
Az farsangi alakoskodók általában kis párbeszédes jeleneteket is előadnak, ilyenkor kerül színre a tréfás halottasjáték vagy lakodalom is. A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a nyugatdunántúli rönkhúzással összekötött mókaházasság. A kidöntött fát húzták végig az úton a leányokból, legényekből álló párok. A menet közben bohókás esküvő játszódott le. A rönkhúzást olyankor rendezték meg, mikor a községben abban az évben nem volt lakodalom.
Régebben az ország sok részén szokás volt húshagyókedden a pártában maradt leányokkal tuskót húzatni.
Szokásos volt a farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is.
A farsang gondolatköre elsősorban a házasság témája körül forgott. Azokat a lányokat, akik pártában maradtak, farsang végén szokás volt kicsúfolni. Szatmárban pl. kongóztak: húshagyókedden a pártában maradt lányok ablaka alatt pléhdarabokat ütögettek a fiúk.
Zoborvidéken a farsang utolsó előtti vasárnapját Talalaj-vasárnapnak (talalaj-vasárnapi énekek), míg farsang vasárnapját Sardó-vasárnapnak nevezték (sardózás).
Balázsjárás, Gergelyjárás (február 3, március 12)
Balázs-napi szokás a balázsolás (Balázs püspök ünnepe): a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölik, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék.
Balázs (a diákok patrónusa) és Gergely (I. Gregorianus pápa) napja volt az iskolások ünnepe. Ilyenkor a diákok házról házra járva jelmezesen vonultak fel, adományokat gyűjtöttek az iskolának és új diákokat toboroztak.

Tavaszi népszokások

Virágvasárnap
A Biblia elmondja, hogy Jézust utolsó útja Jeruzsálembe vezette. A nép örömujjongása közt vonult be a városba, pálmaágakat, virágokat hintettek a lába elé. Innen a virágvasárnap elnevezés.
Hazánkban virágvasárnapi szokás volt a kiszehajtás. Néhány palóc faluban még az 1950-es években élt a szokás. Lényege: egy női ruhába öltöztetett szalmabábut körülhordtak, majd elpusztították, vízbe dobták, vagy elégették. Szomszédaink ezt a bábut egyaránt tekinthették a halál vagy a tél megszemélyesítésének. Hazánkban szintén mágikus rítusnak tartották a kiszehajtást, a hozzá fűződő ének azonban inkább tréfás jellegű, s arra utal, hogy vége a böjtnek, kiviszik a böjti ételeket, és behozzák újra a zsíros ételeket, a sonkát: "Haj, ki kisze, haj! Jöjj be, sódar, jöjj!".
A Nyitra-vidéki magyar falvakban a kisze hajtása után következett a villőzés. A leányok feldíszített fűzfaágakkal jártak házról házra, itt tehát a szokás közvetetten a tél kivitelére, a tavasz behozatalára is utalt.

Húsvét
A húsvét története.
A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanusították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanitásaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tizparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanitványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"
Gondolom észrevetted már, hogy a dátum évről évre változik. Akkor valyon hogyan tudják, mikor kell ünnepelni? Pedig ezt te magad is kiszámolhatod úgy, hogy megfigyeled mikor van az első telihold március 21 után és akkor az utánna következő első vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával (ismered-e a híres festményt?) Jézus és a tanitványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha(görög, orosz), Pascua(spanyol), Páscoa(portugál), Pasqua(olasz), Paque(francia), Pĺsk(svéd), Pĺske(norvég), Paste(román).
Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.
De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás, már az ősi Babilonban is csinálták. Később az egyiptomi templomokat is kidíszitették velük tavasszal.

Húsvét két legnépszerűbb szokása az öntözés és a tojásfestés. Mindkét szokást falu és város a mai napig gyakorolja, népszerűségük nem látszik csökkeni. A különbség az, hogy míg régen a kútból húzott vízzel öntötték le a leányokat, ma már falun is szagos vízzel locsolnak. A locsolás helyett néhány észak- és nyugat-magyarországi faluban húsvétkor vesszőzést találunk. A locsolás és a vesszőzés egyaránt a jelképes termékenyítést és a rituális megtisztítást célozza.
Régi szokás a tojásfestés és a tojásokkal kapcsolatos játék. A tojásfestés az asszonyok, lányok dolga. Legegyszerűbb módja, hogy a tojás felületét levéllel burkolják be, s úgy teszik a festékbe; utána a csipkézett levél helye világos színű marad. Régebben házi festékanyagokat használtak: hagymalevél, zöld dióhéj főzetét, vadkörte- vagy vadalma héját, gubacsot stb. A tojások "írásának" legismertebb módja az, hogy viaszt olvasztanak meg, s a folyékony viasszal a tojás héjára írják a kívánt mintákat. Ha a viasz megaludt, a tojást a festékbe teszik. A színes tojásról a viaszt letörlik, s a helye sárgásfehér marad. Ezt esetleg másfajta színnel színezik. Karcolással készülnek a vakart vagy kotort tojások; a díszítőmotívumokat éles szerszámmal kotorják a tojásra. Még nagyobb ügyességet kíván a patkolt tojások készítése.
Húsvéti szokás volt Erdélyben a kakaslövés is. Régen élő kakasra lövöldöztek régies íjjal és nyilvesszővel, újabban már csak festett céltáblára. A célba lövést tréfás rigmus kíséri. Először perbe fogják a kakast, majd elmondják a kakas búcsúztatóját. Ha a nyíl pontosan a kakas szívébe fúródik, véget ér a játék. A szokást kakasvacsora fejezi be.
A szokások másik csoportja egyházi rítusból vált népszokássá. Már a XII. században a nagyszombati szertartáshoz tartozott a tűzszentelés, a katolikus falvakban szokás volt az ételszentelés is. A gyermekek szokásaihoz tartozott a lármás nagyheti Pilátus-verés. Régi szokás a húsvéti határkerülés is, melyhez Zalaegerszegen a török harcokkal kapcsolatos történeti eredetmondát fűztek.
Komatálküldés
A húsvétra következő fehérvasárnapon volt szokásos a komatálküldés. Ezt a szokást főként fiatal lányok gyakorolták, de előfordult az is, hogy leány fiúnak, vagy fiúk egymásnak küldték. A komatálat küldők egymást testvérré fogadták, sírig tartó barátságot kötöttek, s ezután magázták és komának, a lányok pedig mátkának nevezték egymást.
A komatál tartalma tájanként változott, de nem hiányzott belőle a húsvéti tojás, kalács, kis üveg ital. Az ajándékot kapó kivett a tálból egy húsvéti tojást, s helyette két másikat rakott a tálba cserébe; más helyeken az egész tálat elvette, s helyébe egy másik tálat küldött. A komatál átadása énekelt, mondott köszöntő kíséretében történt.
György-nap (április 24)
Tavaszi gonoszjáró nap, ekkor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel. Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól. Közben azonban mondogatták: "szedem, szedem, felét szedem", ezzel jelezve, hogy csak a haszon felére pályáznak, nehogy a hatás nagyon is feltűnő legyen, s kiderüljön a gonoszság.
György napja volt a magyarságnál az állatok első kihajtásának legfontosabb időpontja is. Ilyenkor mágikus praktikákkal igyekeztek védeni a legelőre tartó jószágokat. A Zala mentén első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie, s azt tartották, hogy olyan erősek lesznek, mint a lánc, olyan gömbölyűek, mint a tojás.
Május elseje
Már a XV. században is május első napján a házakat zöld lombokkal díszítették fel. A májusi zöld ágat, a májusfát a székelyek jakabfának, jakabágnak, hajnalfának is hívták, másutt májfának nevezik.
A májusfaállítás hazánk egész területén ismert. A májusfát elsősorban a legények állították a lányoknak. Régen a fát főként lopták a legények, s ezért a hatóságok igen sokszor tiltották a szokást. A májusfával adta tudtára a legény a falunak, hogy melyik lánynak udvarol. A májusfa a Jászságban nyárfa vagy jegenye, krepp-papírral díszítik, általában szalagok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá. Palóc területen a legény csak a fát állította fel, s a leány és édesanyja díszítették. Sok helyütt pünkösdkor vagy május végén "kitáncolták" a fát, vagyis a fa kidöntése táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett történt.
A szokás új formája a májusi virág küldése. A legények szépen feldíszített cserepes virágot küldenek annak a lánynak, akinek udvarolnak, s a virág az ablakba kerül.
Májusi felvonulást első ízben 1890-ben rendeztek Budapesten a magyar munkások.

Anyák napja
Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is megköszöntötték.
Angliában az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra elkészítették az anyák sütijét, az édesanyák számára.
Az Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját, Julia Ward Howe segítségével.
1907-ben a philadelphiai Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni. Az ünnepet május második vasárnapjára tűzte ki, elhunyt édesanyja emlékére. Rengeteg időt és energiát szánt arra, hogy az ünnepet előbb állami, majd nemzetközi ismertségűvé tegye. Jarvis a célját 1914-ben érte el, amikor Woodrow Wilson amerikai elnök a napot hivatalos ünneppé nyilvánította.
Sajnos azonban Anna Jarvis a népszerűsítésre fordított ideje miatt nem vette észre, hogy hamarosan az ünnepet �felkarolták� a virágkereskedők, üdvözlőlap-gyártók, cukorka- és ajándék-kereskedők, akik Európában is propagálni kezdték az Amerikában elterjedt ünnepet, melynek hatására az gyorsan népszerűvé vált kontinensünkön is. Az eredeti elképzeléshez képest - az élő és elhunyt anyák tisztelete - az ünnep eltolódott az ajándékozás, Jarvis véleménye szerint pedig főképp a virágkereskedők hasznának növelése irányába. További élete során oly hevesen tiltakozott az ünnep üzletiesedése ellen, hogy még a törvénnyel is szembekerült egy vehemens tüntetése során. Élete végére megbánta tettét és nem akarta nevét Anyák Napjával kapcsolatba hozni.[1]
Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját.

PÜNKÖSD

A húsvét utáni ötvenedik napon, ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását, azaz pünkösd napját. A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, és minden évben
május 10-e és június 13-a közé esik. Pünkösdöt a keresztény egyház
születésnapjának is tartják.

"Áldott szép Pünkösdnek gyönyörû ideje"

Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok
országában. Magyarországon is piros betûs nap a Pünkösdhétfô. De
mi is ez az ünnep? A hozzá fûzôdô népszokásokat réges-rég
elfelejtettük. Vagy mégsem?Pünkösd napjára minden felébred. Abbahagyja
a lusta nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Nedvektôl
duzzadnak a levelek, zsong és zsibong az élet.
Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy
nyári munkák elôtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni
a bô termésért, gyermekáldásért. Erre szolgált a pünkösd, a húsvét
utáni ötvenedik nap.A templomokban évrôl évre megemlékeztek errôl a
napról, a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették,
a Szentlélek jelképeként fehér galambot repítettek szabadon. A lányok
és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány
szerint a bal vállukra kanyarítva, a férfiak felöltötték ünneplôjüket
es kezdôdhetett a mulatság.
Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok, az
Alföldön a Pünkösdölés, a Dunántúlon a Pünkösdikirályné járás. A
pünkösdikirály választás sajnos teljesen eltûnt, pedig a mai napig él
a szólás: Rövid, mint a pünkösdi királyság. Kezdetben vitézi szokás
volt, a katonák maguk közül választottak egy évre királyt. Ezt idézi
Balassi Bálint verse:
"Áldott szép Pünkösdnek gyönyörû ideje
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókat könnyebbítô szele"

A Pünkösdikirályné járás.

A legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak, ami nagy
tisztesség volt. Mise után házról házra jártak jókívánságokkal,
versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a
szobát. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: Hadd látom a
királynétokat édes-e vagy savanyú? Fellebentve a díszes kendôt
megcsiklandozzák a kislány állát. Ha a királyné mosolyog, de a fogát a
világért sem villanthatja ki, megnyugszanak a háziak, mert jó lesz a
termés. Ekkor a háziak almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a
jókívánóknak.

A törökbasázás

Egy 10-12 éves gyermeket beöltöztetnek selyembugyogóba, turbánt kötnek
a fejére. Égetnivaló kölyköt választanak erre a szerepre, aki amúgy is
rászolgált a verésre. Persze kitömik a ruhájeat szalmával, hogy ne
fájjanak az ütések. Aztán összeláncolt kézzel vezetik végig a falun.
Énekelnek, a basa ugrándozik, a fiúk meg zöld gallyakkal csépelik
boldogan.

Pünkösdi esô

Májusi esô aranyat ér, de a pünkösdi esô ritkán hoz jót. Tartja a hiedelem

Pünkösdikirály választás

Amolyan legényvirtus volt, lovas versennyel, tûzugrással, tekézéssel.
Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig ingyen ihatott a falu
kontójára és minden mulatságra hivatalos volt.A pünkösd az udvarlás,
párválasztás ideje. Ilyenkor enyhültek a szigorú szabályok, a leányok
bátran mutatkozhattak választottjukkal.A szokások ma már kihalóban
vannak, de az ember érzi, ünnepre, pillanatnyi csöndre, játékra,
társaságra szükség van most is. Üzenetet hordoznak ezek az ünnepek, az
ember és a természet szeretetét hirdetik, csupa olyat, amiben
megkapaszkodhatunk és amik által továbbléphetünk. Most majd
Pünkösdvasárnap és hétfô után, a keddek és szerdák hétköznapjaiban.
A Pünkösdi búcsú a katolikus hitélet egyik legjelentősebb eseménye a szent helyek felkeresése, azaz a zarándoklat vagy búcsújárás. A zarándoklatot a pápa és a püspökök engedélyezték, de minden esetben helyhez, időhöz kötötték. Tehát a búcsújárás nem más, mint különleges imádságoknak és áldozatoknak egy kiemelt helyhez történő kötődése és a hit nyilvános megvallása. A zarándokokat útnak indító okok sokfélék voltak: segítséget vártak a bajban, gyógyulást a betegségben, hálát szerettek volna adni a már elnyert kegyelemért, vagy egyszerüen csak vezekelni akartak. Bármi is volt az őket útnak indító konkrét ok, megoldást reméltek bajaikra, vagy legalább olyan lelki békét, amely lehetővé tette azok könnyebb elviselését. A búcsú fő ünnepe pünkösd szombatján van. Ekkor délután 1 órakor tartják a nagy misét a"nyeregben", amely a templom feletti, Kissomlyó és az azon túl emelkedő 1035m magas Nagysomlyó erdős hegye között mélyed be. Sokan már pénteken megjönnek és a szabadban virrasztva igyekeznek meglátni a Csíki havasok mögűl felbukkanó napot. A közeli falvakból reggel indulnak körmenettel, messzebbről vonattal utaznak Csíkszeredára, amellyel Csíksomlyó már egybeépült. A misén többen kis nyírfaágat tartanak, "Mária jelét", amely feltehetően valamilyen keletről hozott ősi rítus maradványa. A nyírfaágat megőrzik a búcsú emlékeként. A búcsúsok szokása, hogy valamely tárgyukat Máriának a templom körüljárható oltára felett magasan álló szobrához érintik az ehhez segédkező két leány közreműködésével. Egyes keresztalják már szombaton hazaindulnak, mások maradnak, vagy csak vasárnap jönnek. Sokan az éjszakát is a templomban töltik, mások a szabadban, és lesik a felkelő napot.

Csíksomlyó a korai csíki települések közül való. Első írásos említése 1333-1334-es évekből származik.Somlyó nevét a közeli hegyről kapta. Csíksomlyó Csíkszereda központjátol mintegy három kilométerre, észak-kelet irányába található. 1444-ben IV. Jenő pápa az újjáépítendő, de még el nem készült templom javára adakozóknak búcsút engedélyezett. A későbbi búcsújárás kezdete a templomban található csodatevő szobornak köszönhető. Mária adott erőt és bátorságot a hitüket védő gyergyói és csíki székelyeknek, hogy 1567 pünkösd szombatján gyözelmet arathassanak a protestáns hitet erőltető János Zsigmond seregei felett. Napjainkban a csíksomlyói pünkösdi búcsú egyre az összmagyarság ünnepévé vált, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül.

A pünkösdi királyválasztás a történetileg jól dokumentált szokások közé tartozik. Már a XVI. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen, múló hatalmat, s feltehetjük, hogy maga a szokás jóval régebben is ismert volt hazánkban. A XVI-XIX. századi adatok legtöbbször a verseny keretében választott pünkösdi királyról szólnak. Székely gyermekek bothúzással, másutt lúdnyakszakítással és más ügyességi versenyek keretében választottak maguk közül pünkösdi királyt. Századunkban a versennyel választott pünkösdi király eltűnt.
A XVIII. század végétől ismert egy másik szokásforma is. A falu legényei és lányai közül kiválasztott pár (király és királyné) virágokkal feldíszítve járta körül a falut; másutt a gyermekek közül választották a pünkösdi párt.
Napjainkban is élő szokás még Dunántúlon a kislányok pünkösdi királynéjárása. A kis királynő feje fölé társnői selyemkendőből vont "sátrat" tartanak. A lányok házról házra járnak köszönteni, közben rózsaszirmokat hintenek szét. A királynő néma szereplő, s nem szabad mosolyognia, ha a háziak nevettetik. A rítus mágikus célja a kender növekedésének előmozdítása. A leánykák magasra emelik a királynőt, s közben azt mondják: "Ekkora legyen a kender!". A köszöntésért ajándékot kapnak.


Nyári népszokások
A Szentiváni tűzgyújtás (június 24 előestéje)
Június 24. előestéje volt a szertartásos tűzgyújtás legfontosabb időpontja. A más időpontokban gyújtott ünnepi tüzek népszerűsége nem vetekedhetett a nyári napforduló időpontjában gyújtott tűzzel. A tüzet azért gyújtják - a falun kívül, dombon, temetőben -, hogy a gonosz szellemeket, sárkányokat elűzzék. Ezért a tűzzel csontokat, szemetet égetnek, hogy nagy füstje legyen. ("Mintha az ördögnek akarnának tömjénezni.") A tüzet a lányok át szokták ugrani, ebből jósolnak férjhezmenetelükre vonatkozóan.
A szokás a XVI. században már általánosan ismert volt. Szintén a XVI. század óta ismert ez a szólás: "Hosszú, mint a szentiváni ének." Heltai Gáspár 1570-ben ezt írta: "Hallottam, hogy igen hosszú a Szent Iván éneke, hogy az ördög megkezdvén, el nem végezhette, hanem megfulladott rajta."
A XIX. századtól a magyar proverbiumgyűjtemények a szólást a tűzgyújtást kísérő több részes, igen szép rítusének-sorozatra vonatkoztatták, mely a Nyitra környéki magyarok közt volt ismeretes. Akárcsak a pünkösdölő ének, ez is gazdag mitikus motívumkincset ölel át.
A szentiváni tűzgyújtáshoz sokféle hiedelem fűződött. Bod Péter feljegyzése szerint (1750-es évek) üszögöket vittek a gyermekek, és felszúrták a káposztáskertben, hogy a hernyó a káposztát meg ne egye, vagy a vetések közé, hogy a gabona meg ne üszkösödjék. A tűzugrás alkalmából a tűzbe dobott gyümölcsnek gyógyító erőt tulajdonítottak. Szokás volt mezei virágokból, füvekből koszorút kötni s ezt a ház elejére akasztani, tűzvész ellen.

Őszi népszokások
A gazdasági élet ünnepei
Az aratóünnepet ott tartották meg, ahol kalákában dolgoztak, vagy ahol felfogadott aratók végezték a munkát. Az aratás befejezésekor aratókoszorút kötöttek, és azt ünnepélyes menetben a földbirtokos vagy a gazda elé vitték. Az aratást vacsora, táncos mulatság fejezte be. A családi aratást nem követte aratóünnep. Éppúgy, mint más európai népeknél, nálunk is egy sor hiedelem és varázscselekmény fűződött az aratáshoz, különösen az utolsó gabonacsomóhoz, amely a szántóföldön maradt aratás végén.
Szeptembertől novemberig tartottak a gazdasági évet lezáró ünnepek. Ilyenkor fizették ki régen a cselédek bérét, ilyenkor voltak a pásztorünnepek is.
Bérfizető, pásztorfogadó nap volt pl. szeptember 29. (Mihály-nap). Kelet-Magyarországon a pásztorok, főként a juhászok Dömötör napján (október 26.) tartottak búcsút, s ezen a napon számoltak el a gondjukra bízott juhokkal. A Dunántúlon sok helyütt október 20-án, Vendel napján tartották a pásztorünnepet.
A gazdasági év fontos állomása lehetett november 1., továbbá november 11., Márton napja is. Márton napja már a XIV. századi magyarországi krónikában is határnapként szerepelt. Sok helyütt Márton-nap volt a cselédfogadás, legeltetés, a gazdasági év befejezésének határnapja. A nyugati megyékben a pásztorok ilyenkor hordták köszöntő kíséretében "Szent Márton vesszejét".
Az őszi vigasságok közé tartoztak a szüreti mulatságok is, amelyekhez az egész országban lovas felvonulások tartoztak. A termeket, lugasokat szőlőfürtökkel ékesítették. Az ünnepséget tánc követte.
Baranya megyében ősszel tartották az úgynevezett leányvásárokat is. Az édesanyák ilyenkor a leányok egészünnepi ruhatárát magukkal vitték, s egy nap ötször is átöltöztették az eladó lányokat. A leányvásár a fiatalok ismerkedési alkalma volt.

Mindenszentek - Halottak napja
A Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.
Az ünnep, és az azt követő halottak napja - egyházi jellegén túl- fokozatosan általános népi megemlékezéssé is vált. Ilyenkor mindenki kilátogat a temetőbe, meglátogatja elhunyt hozzátartozóit. Megtelnek a sírok őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival. Az emberek gyertyát gyújtanak, és elveszített szeretteikre emlékeznek.

MINDENSZENTEK
A hajdani rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték. Szobrot emeltek, szentélyt állítottak számukra.
Marcus Agrippa Kr.e. 27-ben építtetett egy hatalmas templomot, amit Pantheonnak neveztek el. Itt az összes isten tiszteletére mutatták be a papok az áldozatot. A Pantheont aztán Rómában 610 (egyes források szerint 609) május 13-án keresztény templommá alakították. Ez adott alkalmat az ünnep bevezetésére: hiszen ezen a napon IV. Bonifác pápa a templomot az összes vértanú tiszteletére szentelte.
A 4. századból is maradtak fent adatok Mindenszentek ünnepéről. Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János például már tudott az ünnepről, melyet május 13-án, illetve pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. / E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja. /
Az ünnep történetében újabb lépést jelentett III. Gergely pápa (731-745), aki a Szent Péter Bazilika egyik mellék-kápolnáját nemcsak minden vértanúnak, hanem "minden tökéletes igaznak" a tiszteletére szentelte.
Az ünnep még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tevődött át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék.
/A kelták november első napjaiban emlékezetek az elhunytakra különböző halotti áldozatok bemutatásával. Náluk már a VIII. században is közünnep volt november első napja - ami az év kezdetét is jelentette./
835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett.
A 4. századból is maradtak fent adatok Mindenszentek ünnepéről. Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János például már tudott az ünnepről, melyet május 13-án, illetve pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. / E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja. /
Az ünnep történetében újabb lépést jelentett III. Gergely pápa (731-745), aki a Szent Péter Bazilika egyik mellék-kápolnáját nemcsak minden vértanúnak, hanem "minden tökéletes igaznak" a tiszteletére szentelte.
Az ünnep még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tevődött át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék.
/A kelták november első napjaiban emlékezetek az elhunytakra különböző halotti áldozatok bemutatásával. Náluk már a VIII. században is közünnep volt november első napja - ami az év kezdetét is jelentette./
835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett.

HALOTTAK NAPJA
Halottak napját november 2-án 998 óta tartja meg az egyház. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal "jóban lenni", az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyát gyújtottak, hogy "szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat".
A november 2-i halottak napja konkrétan Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048,) ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendelete (998) mindmáig fennmaradt. Hamarosan pedig a bencés renden kívül is megünnepelték, a 14. századtól Róma is átvette.
E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. Ehhez a szokáshoz azonban több népi hiedelem is kapcsolódik. Némelyik szerint ennek az a célja, hogy a világosban a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket.
Magyar területeken szokás volt ilyenkor a sírok megtisztítása, rendbe hozása is. Ilyenkor fel is díszítik a sírokat. Virágokat, manapság pedig koszorúkat visznek az elhunytak tiszteletére.
A nép ajkán ennek a szokásnak is megvan a magyarázata: azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. A néphit szerint ilyenkor ugyanis hazalátogatnak a halottak. Ezért sokfelé szokás volt, hogy számukra megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. A bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót.
Aki ezeken a napokon nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát. Zentán Mindenszentek napján a család minden tagja meggyújt egy gyertyát, azt tartották, hogy akié a legelőször leég, az hal meg leghamarabb. 

A lelkek emlékezete
Mindenszentek és halottak napja november 1-2-a, a halottakra való emlékezés ünnepe. Az 1. századtól kezdődően november elsejét szentelte az egyház a halottak emlékére. Az egész magyar nyelvterületen szokás volt ekkor a sírok megtisztítása, virággal való díszítése. A római katolikusok a halottak lelki üdvéért régóta gyertyát gyújtanak a sírokon. Halottak napja, városon és falun ma is egyaránt a halottakra való emlékezés ünnepe. Ilyenkor benépesülnek a temetők, s a virággal borított hantokat körülállják a távolra szakadt hozzátartozók is. Hazahívja őket a szülőföld, az ősök, a családtagok sírja, s a sápadt kis gyertyafények körül ima és énekfoszlányok szállnak.
Mindenszentek ünnepén, a halottak napja előestéjén a sírok néhány órára fénybe öltöznek. A katolikus hit az üdvözültek, a szentek emlékének szenteli november 1-jét, s 2-át mindazoknak, akik már eltávoztak a földi világból. A gyertyaláng Krisztus jelképe, aki meghalt az emberekért, hogy elhozza a megváltás fényét.
A mindenszentek napja az összes szent ünnepe
Délután megtisztítják, estére pedig gyertyákkal kivilágítják a sírokat. Odahaza annyi gyertyát gyújtanak, ahány halottja van a családnak. A halottak napja, vagyis másodika a tisztítótűzben szenvedő lelkek ünnepe. Ez a nap a �lelkek emlékezete�. A két napra vonatkozó szokások az idők során összekeveredtek. A napra vonatkozó tiltások egész hétre érvényesek.
Az ünneplés és a gyász napjai ezek, amikor a néma könnyektől a hangos zokogásig utat törhet magának az emlékezés, a fájdalom.

Halloween
Október 31. éjszakája
Amerikából került át Európába, de eredetileg Írországból ered ez az �ünnep� Alkotóelemei jobbára a kelták egyik pogány ceremóniára vezethetők vissza. Varázslóik és papjaik vezetésével évente megülték két főistenségük (a napisten és a halottak istene) ünnepét. Sokan kérdezhetik, mit jelentenek az ijesztő ábrázatúra formált és megvilágított tökök, a koponyák, szellemek és boszorkányok, amelyek a hallowen (helovin) divattal kapcsolatban lépten-nyomon elénk kerülnek?!
Maga a név - Halloween - az angolban a katolikus hagyományt idézi. A Halloween ugyanis az All Hallows Eve (Mindenszentek estéje) eltorzult formája. Azt azonban nem szabad elfelednünk, hogy a kelta írek már Krisztus előtt az 5. században is megemlékeztek erről a napról, ugyanis a nyár náluk október 31-ikén ért véget. Ezt a napot Samhain-nak nevezték: ez volt a kelta újév.
Most, hogy már Magyarországon is divatba jöttek a különféle Halloween-partik, -bulik és -bálok, nem baj, ha tudjuk, miről is szólnak az ilyenkor szokásos lökött jelmezek, a világító tökfejek, a tűzijáték és a ricsaj. A kelták úgy tartották, hogy ezen a napon a tér és idő szabályai érvényüket vesztik. Az egyik magyarázat szerint azok a lelkek, akik az elmúlt év során veszítették el testüket (értsd: meghaltak), ezen a napon visszatérnek, hogy új testet találjanak maguknak, s ebben új életet kezdjenek. Az élők viszont nem szeretnék, hogy szellemek költözzenek beléjük, ezért ezen az éjszakán mindent megtesznek a szellemek távoltartása érdekében. Így aztán otthonaikban kioltották a tüzet, hogy a szellemeknek ne legyen kedvük behatolni a hideg, sötét házakba, ők maguk pedig kísérteties ruhákat öltöttek magukra, és nagy zajjal parádéztak föl és alá, hogy ezzel elijesszék a testekre vadászó lelkeket. Egy másik magyarázat szerint a tüzeket azért oltották ki, hogy majd a közös tűzből - a druidák Usinachban égő tüzéből - újragyújtsák őket. Egy harmadik változat a nyilvános tűzrakást az emberáldozattal hozza kapcsolatba. E szerint ilyenkor vetették máglyára azokat, akiket - feltevésük szerint - már megszálltak a szellemek.
A Halloweennek van egy szélesebb kultúrkört érintő értelmezése is. Ez pedig a boszorkányhithez kapcsolódik. A boszorkánysághoz ugyanis hozzátartoznak a nagy beavató szertartások, a boszorkányszombatok intézménye. Ebből az eseményből évente négyet tartottak meg, minden évszakban egyet-egyet. Egyet Gyertyaszentelő idején, egyet májusban (ez volt a Walpurgis-éj), augusztusban tartották Lammas szertartását, végül pedig Halloweent. Szóval elég katyvaszos nap ez: keverednek benne kelta, germán pogány elemek, ott bujkál benne egy kis római komponens is (a rómaiak a keltáktól átvették ezt a napot, kétségtelen, hogy már emberáldozattól mentesen), és végül ott a katolikus hagyomány. Ehhez képest Magyarországra egyértelműen Amerikából, sőt, az amerikai tömegkultúrából került át. Ja, és hogyan került Amerikába? Az 1840-es években a kelta hagyományokat őrző ír bevándorlók vitték magukkal.
Halloween elképzelhetetlen az édességet kéregető gyerekek nélkül. Ezt viszont nem az írek hozták. Ez keresztény szokás, amely már a kilencedik században is létezett. A korai keresztények november 2-ikán házról-házra jártak "léleksüteményért". Ezért cserébe imádkoztak a nagylelkű adományozó családjában elhunytak lelkéért. Ehhez kapcsolódott még az a hiedelem is, hogy a halál után a lelkek a pokol tornácára kerülnek (limbus), s az imádság hozzásegíti őket, hogy a mennybe kerüljenek.
Ami a tököt illeti, az eredetileg tarlórépa volt. Nem a kelta mitológiából, még csak nem is a keresztény hagyományokból származik, hanem az ír folklórból, pontosabban egy népmeséből. Ennek hőse rászedte az ördögöt. Felcsalta egy fa tetejére, aztán keresztet vésett a fa kérgébe, így az ördög nem tudott lemászni. Végül az egyszeri ember - bizonyos Jack - alkut kötött az ördöggel. Megállapodtak, hogy az ördög innen kezdve békén hagyja az embert, aki cserében leengedi a fáról. Hiába tűnt jó üzletnek, miután Jack meghalt, nem bocsátották be a mennyországba. Érthető: alkut kötött az ördöggel. De a pokolba sem juthatott be, hiszen átverte az ördögöt. Ekkor kapott az ördögtől egy égő zsarátnokot, hogy ennek fénye vezesse a sötétségben. Jack pedig a zsarátnokot egy kivájt répába tette. Amerikában azonban az ír bevándorlók azt konstatálták, hogy ott van tök bőségesen, így Jack mesebeli lámpása répa helyett a kivájt tök lett.
És hogy teljes legyen ennek a multikulturális ünnepnek a képe, tegyük hozzá azt is, hogy manapság Amerikában sok templomban szerveznek Halloweenkor programokat a gyerekeknek, amelyeknek elengedhetetlen tartozéka a tökvájó verseny.
  
Apák Napja minden évben június 3. vasárnapján.
Ki gondolt már arra, hogy kellene egy apák napja is az anyák napja mellé? Sokan! Van, aki anyák napján megrendezi az apuka köszöntését is, de sokan szeretnék ezt is önálló ünnepnek tudni. Van egy jó hírem! Apák napja is van! Nálunk még kevesen tartják, kevesen tudnak róla, de attól még van. Ez is, mint annyi más ünnep, Amerikából jutott el Európába, ott már régóta köszöntik az Édesapákat is. Minden évben június 3. vasárnapján. Tehát idén június 19-én.
Nincs pontos adat arról, hogy mióta él ez a szokás, de az biztos, hogy egy Dodd nevű hölgyhöz köthető az ünnep eredete, aki úgy érezte kivételes édesapja van. Mrs. Dodd édesapja ugyanis felesége halála után egyedül nevelte fel 6 gyermekét (Az édesanya a 6. gyermek születésekor halt meg). 1909-ben kérte meg a hölgy a spokanei papot, hogy mondjon egy misét édesapja emlékére. Ez a szentmise június 3. vasárnapján volt, ettől kezdve egyre többen ünnepelték édesapjukat ezen a napon. 1924-ben lett hivatalosan a június 3. vasárnapja az Apák napja Amerikában. 1966-ban Lyndon B. Johnson elnöki kiáltványt írt alá, melyben rögzítették, hogy az Apák Napját június harmadik vasárnapján kell megünnepelni. 1972-ben Richard Nixon amerikai elnök kezdeményezésére törvénybe iktatták megünneplését. Ma már a világ számos helyén köszöntik a gyermekek édesapjukat. Az Apák Napja magyarországi meghonosítására 1994-ben a Borsod megyei United Way indított mozgalmat Miskolcon. Köszöntsük fel mi is az apákat, nagyapákat, keresztapákat!

Légy büszke Magyar!

Tudjuk-e, hogy a 895-ös III. Honfoglalás idején, mintegy 500 000 magyar
érkezik a Kárpát-medencébe, és ha összehasonlítjuk ezt a számot a mai
népességi adatokkal (16 000 000), akkor láthatjuk, hogy mi
1100 év alatt a harmincszorosára növekedtünk a magyarságság lélekszámát
illetően?


A mai Franciaország területén például a IX. században 7 000 000
ember élt és ma mindössze 58 000 000 embert lehet találni Frank honban. Ez alig 8,5 szeres
növekedést jelent.

Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején Európában csak a
görögöknek és a rómaiaknak volt írásbeliségük, és amikor mi megérkezünk a
Kárpát-medence területére, már kiforrott, kész, mintegy 1700 éves írásbeliséget hoztunk
magunkkal?

Tudjuk-e, hogy az Ómagyar Mária-siralom szövegét mi még a mai napig értjük,
hiszen szókincsét, mind a mai napig használjuk? Shakespeare drámáit, a művelt; angol már csak szótár segítségével képes elolvasni, mivel annyit változott nyelvük az elmúl 440 év során. A miénk, megtartotta nyelvtanát és szókincsét. Nem volt hajlandó belesimulni, beleolvadni a nagy nyelvi forgatagba!

Tudjuk-e, hogy a Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200 000-dik
magyar népdalt, amelyből 100 000 már megjelent nyomtatásban is. A 80
milliós Németországban összesen 6000 (!) népdalt tudtak összegyűjteni.

Tudjuk-e, hogy a magyar mesevilág páratlan az egész világon?
Európában nem ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyüvőt, hétfejű sárkányt, még
nyelvtani szinten sem. Nincs szavuk rá.

Tudjuk-e, hogy Európa nem ismerte a magyarok bejövetele előtt a hús
megfőzésének módját? Nem ismerték a villát és a kanalat. Kézzel és késsel
ették a sütött húst. Behoztuk a sajátos fűszerezési technikánkat, a
darabolást, a fűszerekkel való összefőzést. Az édes, sós, savanyú, keserű
ízek mellé mi hoztuk az erős ízt ételeinkben.

Tudjuk-e, hogy azért nem járnak tógában, ma Európában az emberek, mert mi
behoztuk magunkkal a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot (kaftán).
Amíg Európa saruba, csizmába, bocskorba járt addig mi behoztuk a
háromnegyedes sarkos cipőt. Sőt még az alsó fehérnemű is általunk kerül a
világnak erre a részére. Gondoljuk csak meg, ma Skóciában, ha valaki igazán
korhűen akar a skót népviseletbe felöltözni, akkor nem vesz
alsónadrágot a kockás szoknya alá.

Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején, mi csodálatos növény és állatvilággal
rendelkeztünk, amit magunkkal hoztunk a belső-ázsiai térségből?

Tudjuk-e, hogy az elmúlt időszakban sikerült, a parlament által,
hivatalosan is nemzeti kinccsé tenni őshonos állatfajaink nagy részét? A
kilenc kutya fajtát, a három parlagi tyúk fajtát, a szilaj marhát, a három
mangalica fajtát, a tincses kecskét, és a galambjainkat. Ez egyben azt is
jelenti, hogy nem lehet őket keresztezni, az országból kivinni. Tehát meg
kell tartani a tiszta vérvonalat. A szürke marhát sajnos az osztrákok már
levédték előttünk.

Tudjuk-e, hogy a hollandok 400 éve termesztik a tulipánt, mi 3000 éve?
Mégis őket hívják a tulipán hazájának. Az egyetlen európai tulipán
fajtának, a Tulipa Hungaricának géncentruma, a Kárpát-medencében van.

Tudjuk-e, hogy a világ második alkotmánya a miénk? Az első az izlandi
720-ból, a második pedig: Szent István király intelmei Imre herceghez.

Tudjuk-e, hogy a reneszánszt, mint művészeti stílust Ausztria és
Németország tőlünk vette át?

Tudjuk-e, hogy az öntözéses gazdálkodást és a vetésforgót is mi
honosítottuk meg a világnak ezen a részén? Mára már Európa elfelejtette ezt
a tudást, és jórészt ennek köszönhető, hogy termőföldjeik tönkrementek,
elhasználódtak. Ez az igazi indok arra, hogy miért is kellettünk az EU-ba!

És akkor még egy szó sem esett a magyarok ősi hitéről. Ezek
persze csak kiragadott példák, a teljesség igénye nélkül. Talán nem hiába
íródtak le.
Jó lenne, ha legalább addig eljutnánk gondolatban, hogy magyarnak lenni nem
szégyen! S akkor talán nem támolyognánk össze-vissza, abban a jogi,
gazdasági és kulturális csapdában, amit nekünk állítottak Brüsszelben. S
hogy nehogy azt higgyük, az író fantáziája, üldözési mániája mondatja velem
ezeket a szavakat, álljon itt egy idézet bizonyságul:

Napóleon megkérdezte Francois Talleyrand-t, hogy mit tegyen a
magyarokkal.

Talleyrand válasza: - Felség! Régi szokásuk a magyaroknak,
hogy felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és
azt teszel velük, amit akarsz! A monarchia idején megvalósították Talleyrand elméletét.

És végül, tudjuk-e, hogy 1805-ben 6 ember mert
beiratkozni a Pázmány Péter Tudományi Egyetemre, mert féltek, hogy az
osztrákok megölik, kiirtják családjaikat? S nem sokkal később, 43 év múlva,
megremegett a Föld. Most kereken 200 évvel később ugyanaz a helyzet. És 43
évvel később vajon újra lesz-e földindulás?

"Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen!"
(Széchenyi István)

Küldd el minden Magyarnak e levelet, hátha még van remény újra
Magyarnak lenni!